Századok – 1877
EDELSPACHER ANTAL: Ibn Dustah - II. 789
790 IBN DÜSTAH gárok történelme sem bizonyít Clnvolson űr jelzett állítása mellett. Tény ugyan, hogy már a IX-ik században is voltak a volgabolgárok közt Muhammad vallásúak1), de a történetileg hitelesített térítés, mely alkalommal királyuk Æms2) is áttért, röviden a 922-ik (=310 hijra) év elé esik. Közvetlenül ezután királyuk, a Oxus folyónak paralellbo hozása a keleti írók, főleg pedig a perza eredetű íróknak egyik kedvencz-eszméjét képezte. A többi közt a perza Istajo'í-nél (Dorn, Beiträge 529. lap) a következő érdekes helyet találjuk : J1 Der fluss It 'd . , . sei . . . grösser als der fluss Dschihun«. Azonban az arab utazók is ismerték az Oxus vidéket, a mennyiben a Xalífák székhelye Bnydádból rendesen Xäräzmen keresztül vették, Bu/ara és Urganj érintése mellett útjokat, úgy a kereskedők és utazók, mint a Xalifa követei is, a kazárok, bolgárok és egyéb északi népekhez. Oly tények, a melyekből az Ibn Dustahnál található (a magyarokról szóló) följegyzés eredeti szerzőjének nemzetiségére nézve nem vonhatunk biztos következtetést. *) Frahn : Ibn Foszlan 185. 1. 2) Az Almis név keleti kútfőkben (jALdI Almis és Almisnak iratik. Az orientalisták ezt Almué vagy .áZ/mis-nak olvasták, mire egyik vajdánk »Álmos« nevének hasonló hangzása szolgálhatott alapúi. Ámde az arab jegyek az Almié hangoztatást sem zárják ki, sőt ha meggondoljuk, hogy a bolgárok török nyelvű nép volt, akkor csakis az általunk fölvett hangoztatás lehet helyes. Az Almié név és szó, csak oly képzésű, mint a későbbi törökségbeli Toqta-m\S stb. nevek. A bolgárok töröksége ellen újabban Roesler úr nyilatkozott, egy ép oly tartalmas, mint érdekesen összeállított czikkben. Roesler úr azon nézetben van, hogy a bolgárok és maga Etel húnjai is szamojéd nyelvet beszéltek (sic !), de azért mégis ugorok (sic !). Érvei átalában sem találnak, mert azon szóegyeztotések, melyekre véleményét fekteti, állítólagosán szamojéd eredetűek, s így egyelőre a bolgárok nem mondhatók ugoroknak. De egyébként meg nem is specialis bolgár, hanem rumun és szláv szókat hoz hasonlatba, melyekről azt vélelmezi, hogy a már kihalt eredeti bolgár nyelvből jutottak jelzett nyelvek és nyelvbe. Ezt mindenekelőtt be kellene bizonyítani, s csak ezután volna szabad következtetni. A Roesler úr által tett hasonlítások különben sem ütik meg a nyelvtudomány szoros mértékét. Következtetései meg oly rendkívüliek és merészek, hogy azokat még azon esetben sem lehetne elfogadni! ha alapjuk biztosabb is volna. Maradjanak a bolgárok török nyelvű nép, mint ezt eddigelé úgy a nyelvtudomány, mint az ethnographia állította és vallotta ! Roesler úr czikkére alkalmilag vissza fogunk térni.
