Századok – 1877

EDELSPACHER ANTAL: Ibn Dustah - II. 789

I B N D U S T A H.

MÁSODIK KÖZLEMÉNY.

Ibn Dustali 903-ban Mäklca és Mâdînâban járt. S ez az egyedüli positiv adat, mi személyére vonatkozólag művében előfordúl. Miután a * Kelet-Európa Népei«, s így a magyarokrúl szóló feljegyzéseit is csak a jelzett városokban történt zarándokolása után írta, bizonyos egyelőre, hogy e följegyzéseket is csak 903 után írta, illetőleg compilálta.

Chwolson ár azon véleményben van, bogy, miután Ibn Dust ah az oroszok által 913-ban véghez vitt kaszptengeri expeditióról nem tesz említést, müvét 913 előtt, valószínűleg 912-ben, kellett megírnia.

E véleményben nem osztozhatom. Ha Chwolson úr okoskodását magunkévá termők, akkor, a magyarok története szerint, Ibn Dustnli följegyzései egy igen korai időbe, a IX-ik századba volnának visszaviendők, mert azokban egy oly adat sincs, melyet a X-ik századba lehetne helyezni. Chwolson úr tévedt. Tévedt, mert csakis a bolgárok történetét vette kiindúlási pontúi, de tévedt abban is, hogy távolról sem sejtette, hogy Ibn Dustali följegyzéseinek nagy része, úgy Kelet-Európa Népeit, mint a Kincsek Könyvének egyéb részeit illetőleg, compilatióból áll.1) De a bolx) A magyarokról szóló részlet épen nem tanúskodik a személyes tapasztalat és látomás mellett. Épen ezen részletben nem egyszer használja a »mondják« kitételt, a mi épen úgy vonatkozhatik írott, mint szóbeli kútfőre, azaz hallomásra. Az Amudarjának a magyar terület egyik folyamával való összehasonlítása sem bizonyít a személyes látomás mellett, hanem igen is a mellett, hogy Ibn Dustali kútfejének szerzője is perza volt, vagy a mellett, hogy mint nem porza, legalább is ismerte az Oxus vidékét. Különben az Oxus vidéknek, illetőleg maga az Századok. 187 7. 52