Századok – 1877

CZOBOR BÉLA: Magyarország középkori várai - II. 704

CZOBOR BÉLÁTÓL.

723

udvar, Szabolcs, Tas (másként : Sárvár), Várad és Zólyom. *)

A honfoglalás után emeltettek:Csanád, Csákvár és Pata.2)

Bizonytalan időben keletkeztek, de már az első vezérek korában léteztek :Pest és Por oszló.

Anonymus ezen adatai már azon okból is hitelt érdemelnek, hogy őseinknek azonnal új hazájokba való belépésükkor, első foglalásaikat — habár primitiv, de az akkori hadi eszközökhöz arányos — erődítményekkel kellett megvédeniük, biztosítaniok, különben tovább nagy nehezen, vagy épen nem folytathatták volna hódítási müveletöket. Evvel azonban távolról sem akarjuk azt mondani, hogy e várak közül a máig akár épségben, akár romjaikban fönállókbármelyikének keletkezte még alapjaiban is a honfoglalás idejére avagy a X—XI. századra volna véleményezendő. A régi várak chronologiájával épen úgy vagyunk, mint a templomokéval. Ami szép és dicső valaha volt, azt még alig egy, sőt félszázaddal ezelőtt is, midőn még a műrégészeti tanulmányok nálunk egyes úttörők czelláiban találtak csak szíves fogadtatásra és tarthattak igényt a méltatásra, S z.-I s t v á n királyunknak tulajdonítá a beható vizsgálatokra épen nem hajlandó kegyelet. Elég példa van arra, hogy román korszakbeli műemlékeink építőjeiűl a külalak szokatlansága miatt, nevesebb íróink is a törököket, a csúcsíves stylűek szerzőiül pedig a gót hókat emlegették. Ma már mondani is fölösleges, hogy amily ártatlanok voltak a román építmények emeléséhen a törökök, époly kevéssé tudtak valaha a góthok a csúcsíves műépítészetről valamit, mely századokkal később keletkezett. A történeti tévedések legszelídebb alakja az volt, ha — miként a visegrádi vár úgynevezett Salamon-tornyával is történt — korábbi historicus eseményeket fűztek későbbi szár* mazású épületekhez, melyekről azután csak később deríté föl az archaeologia-critica a már általánossá vált nézet alaptalanságát.-) Cap. 15, 17, 18, 21, 32, 34, 40, 47.

*) Cap. 11, 32, 50.