Századok – 1877
KÁROLYI ÁRPÁD: Magyar huszárok a schmalkaldi háborúban - I. 642
642 MAGYAR HUSZÁROK A SCHMALKALDI HÁBORÚBAN. Egy érdekes episódot akarok a sclimalkaldi háború történetéből e füzetek olvasóinak tudomására hozni, egy oly episódot, mely a mellett, bogy V. Károly későbbi győzelmeire jelentékeny befolyással volt, a magyar könnyű lovasságnak a huszároknak nevét nemcsak félelmessé tette Németországon, de becsületét s jó hírét alapította meg egész Európában. Hogy mi volt oka a sclimalkaldi háborúnak, s hogy a vallási villongások mellett politikai kérdések mily mértékben játszottak bele e véres drámába, nem ide tartozik fejtegetni ; rövid közleményem könnyebb beillesztése czéljából azonban magukon az eseményeken pár szóban végig kell futnom. A schmalkaldi szövetség létezése már régóta nagy szálka volt szemében a kevély, hatalmas s elhatározásában makacs V. Károly császárnak, annak a fejedelemnek, kinek birodalmában a nap soha le nem nyugodott — s midőn a német protestáns fejedelmek a trienti zsinatot, mely főleg Károly ösztönzése folytán jött s épen osztrák, tehát német területen létre, semmibe sem vették, annak hozandó határozatait, mint Károly akarta, elismerni vagy épen kötelezőknek tartani a legtávolabbról sem mutatkoztak hajlandóknak : a különben beteges, sokat szenvedő császár a pápa s gyóntató atyja biztatásaira s később fia \) rábeszélő le veleire, miután az adandó segély végett a pápával is egyességet kötött, az 1546. év nyarán megkezdte a háborút. — A prot. feje* ’) Ranke. Deutsche G cseh. im Zeitalter d. Reform. IV. kötet. 404. A gyóntató atya később azt állítá — tán hízelgésből — hogy semmi sem volt nagyobb befolyással a csász. elhatározására, mint épen fia tüzes s harczias levelei.
