Századok – 1877
CZOBOR BÉLA: Magyarország középkori várai - I. 599
CZOBOR BÉLÁTÓL. 613 egy újjá vagy terjedelmesebbekké lettek a várak. Innét magyarázható a várak alaptervezetének knszáltsága, az alkatrészek aránytalansága, a szobák, ablaksorok rendetlensége stb. A mily mértékben Lbántja ezen stylellenes rendetlenség a műértő szemet : époly, vagy még nagyobb mérvben nyújt érdekes anyagot a várépítészet és különösen az erődítési mód tanúlniányozásához. Zsinórmértékül állítható föl, hogy minél régibb eredetű valamely vár, annál több bővítés, átalakítás, javítás és toldás vehető észre pontosan fölvett al a p rajzán és külsején; annál komorabb és mogorvább a lakosztályok elrendezése, szűkebbek a szobák, vastagabbak, zömökebbek a falak és hozzáférbetetlenebb a várhely. — Az ily terjedelmi változás legélénkebben nyilvánul az u. n hegyi- vagy sziklává raknál. A legrégibb rész, a vár zöme rendesen a hegytetőn, sziklacsúcson vagy meredek magaslaton áll, a későbbi bővítés a hegy vagy szikla oldalán lépcsőzetesen lefelé haladva kapcsolódik az anyavárhoz. E szabály alúl kivételt látszanék képezni a visegrádi V á r, melynek alsó része régibb a felsőnél, ha ugyan kiderülne s okmányilag ki lehetne mutatni, hogy nem létezett a hegycsúcson régibb épület a mainál. Részünkről épen a hegyi várak ezen imént vázoltuk keletkezési módjából gyanítjuk, sőt valószínűnek is tartjuk, hogy volt, a hol egyúttal a valódi S a 1 a m o n-t orony nyomai is keresendők volnának. *) Építési anyag. A középkor legrégibb várai nagyobbára földből hányt sánczok-, sövény- és hasábfa-kerítések- és fatornyokból állottak. Chronologiai határvonalat azonban határozott történeti adatok hiányában nem vélünk húzhatni a föld-, fa- és kőből készült erődítmények között. Anonymus tudósítása szerint a magyarok bejövetelök alkalmával, mely időszámításunk IX. századának utolsó tizedére esik, földből hányt erődöket l) Akorona sem az alsó, hanem a felső várban őriztetett. V. ö. Isthvánfi fönebb (ö. 1.) ide'zett belye't. Regni Hung. Historia. Lib. XVJ. 168. 1.
