Századok – 1877
CZOBOR BÉLA: Magyarország középkori várai - I. 599
CZOBOR BÉLÁTÓL. 609 Az egyháziak nem sokáig gyakorolták egyedül, kizárólagosan az építés mesterségét. Mintegy a XIII. századtól kezdve, a papság elvilágiasodásával s a szerzetesek tevékenységének lankadtával a városok hatalma növekedni kezdett s így az építészet gyakorlása is jobbára a világi építészek kezeibe szivárgott át, kik czéhszerűleg szabályzóit társulatokba álltak s gyakorlati építészeti iskolákat, u. n. szabadkömives páholyokat állítottak föl. Ezek közt a strassburgi, kölni, bécsi és zürichi (föpáholyok) bírtak legnagyobb tekintéllyel. Az egyes páholyok és azok társtagjai (mesterek, pallérok és legények) mind alá voltak vetve a legrégibb strassburgi főpáholynak. A középkori czéhszabályok és számadások, naplók és egyéb följegyzések búvárlata igen érdekes adatokat szolgáltathatna a régi építkezések történetéhez. V á r h e 1 y. A várak építésénél kiváltkép oly helyet szemeltek ki talajúi, mely már földrajzi fekvésénél, természeti viszonyainál, egy szóval alkatánál fogva alkalmas volt az erődítési építkezésekre. Legelső sorban asziklás, vagy kavicsos talajt, az egészen magán álló meredekhegyeket keresték ki, melyek míg a megtámadást nehezíték, az ellenállásra már alkatuknál fogva hivatva látszottak lenni. Ahol az ily kedvező természeti viszonyok hiányzottak, szívesen építettek a régi római cast rumok, erődök és váracsok romjaira is, meggyőződvén a sziklákkal is versenyező római falragasz és váromladék erős voltáról, melyek az újonnan emelendő várnak biztos alapjáúl Ígérkeztek. Magyarországban, mely a római uralom alatt Pannonia és Dáczia névvel oly fényes szerepet játszott, mint ezt a folytonos leletek bizonyítják, épen nem volt nehéz feladat az építendő várak és városok alapjául római maradványokat keresni. Álljon itt néhány példa. Adflexum helyén Ovár, Arabona térsé-t li e ad Castrum Nitriense inter Vág et Dudvág positam, denique terram A1 in a ad Comitatum Sttmeghiensem Monasterio S. Martini assignaverit.“ Századok. 40
