Századok – 1877
CZOBOR BÉLA: Magyarország középkori várai - I. 599
610 MAGYARORSZÁG KÖZÉPKORI VÁRAI gein Győr, Anna m anti a-n Duna-Földvár, A 1 i s c a-n Szexárd, C i ni b r i a n a-n Yeszprém, Aquincum-on O-Buda, B r ig e t i o-n O-Szöny, S a b a v i a-n Szombathely, S o p i a n a e-n Pécs épült.1) Elődeink bejövetelekor mint volt római coloniák még fenállottak : Belgrád, G-yőr, Gyulafejérvár, O-Buda, Pest, Pozsony, Szeréin, Titel és Zimony. -) Az ó-budai római castrum a magyarok bámulattárgya volt ; 3) hasonlókép sokáig fönállt a szálávári is. 4) Rónás vidéken főleg a nedves, mocsáros helyeket kedvelték a várak építéséhez fölkeresni, hogy így az erődítményt — ha lehetséges — köröskörűi vizzel védelmezzék. E czélból néha terjedelmes, hosszú és mély mesterségesen készült árkokat vontak a lapos vagy völgyes helyen álló vár köré, melyen keresztül messzebb fekvő tóból vagy folyóból vezették a vizet. Az ilyen várakat leghelyesebben posvány- vagy vízi váraknak (Wasser-, Uferburgen) nevezhetjük. Ily ingoványos helyen épült vár nevét tartá fön S â s v á r, melytől ma egy falu neveztetik így Beregh-Ugocsa megyében. Miután a vár posványos vidékén igen sok sás nőtt, e nevet nyerte. — Hasonlónak véleményezhető Sárvár is, mely okmányainkban már a XII. században előfordúl. s) Folyó-völgyekben feküdtek : Murány, Torna, Munk á c s, Y i n n a és Z n i o. Legkedvezőbb helyül mégis a h e g y e s vidékek kínálkoztak. Itt, a köröskörűi szabadon álló, mérsékelt magsságú hegycsúcsokat, meredek, magától a hegy zömétől mély szakadások által elvált hegyfokokat szemelték ki, sőt még a hegyről lecsün’) V. ö. Pannónia térképet Römer F lóriétól. — Desjarilins-Sómcr, A m. n. nnizcum római feliratos emlékei. Budapest 1873. föl. Melléklet. 2) Kerékgyártó Árpád, A míveltség fejlődése Magyarországban 889—1849. I. rész. Középkor. 1. füzet. Budapest, 1876. 35. 1. 3) Henszlmann, Magyarország ó-keresztyén, román és átmenet stylü mü-emlékeinek rövid ismertetése. Budapest 1876. 145. 1. 4) U. o. 145—146. 1, Alaprajza is közölve van. 5) Cod. dipl. VII. 3., 17. 1. 1192-ben kelt okmány szerént „castrum Sárvár.“
