Századok – 1877
CZOBOR BÉLA: Magyarország középkori várai - I. 599
606 MAGYARORSZÁG KÖZÉPKORI VÁRAI ségben föntartani és védelmezni tartozzanak. ') De egyúttal kiváltkép ügyeltek királyaink, hogy a végvárak, mint az ország főerősségei biztos, kü kezekben legyenek. Ezen állításunkat ismét ÍV. Béla királyunk egyik okmányával tudjuk támogatni, ki hasonnevű fiának, a sclavoniai vezérnek őrizetére bízta Nyitra, Pozsony, Moson és Sopron végvárakat, melyek általa — hogy az oklevél szavaival éljünk, — hasznosabban kormányozhatok, mint más által.2) Azonban nemcsak a várak, hanem még az egyes tornyok emeléséhez is szükséges volt a király engedélye. így pl. János, pilisi apát 1252-ben saját költségén építé a pozsonyi u. n. vízitornyot (Vepruch,) melyhez előbb a király engedelmét kikérte.3) Hogy maguk a tornyok is adományozás tárgyát képezték, világos adataink vannak. IV. Béla király a soproni »Bobét« nevű tornyot az ottani ispotályosoknak adományozta, mint ez IV. Kelemen pápa 1268-ban kelt megerősítő okleveléből kitűnik.4) íme még egy másik példa. Ugyanő a poto ki várban levő tornyot István erdélyi vezér fiának, Y b u 1 -nak ajándékozta.5) Ezen adatokból bár nem teljes, de mégis érthető képét állíthatjuk össze azon mozzanatoknak, melyek a középkorban nálunk a várépítés jogára vonatkoznak. Vár építészek. A várak építése, berendezése és hadi fölszerelése igen sokba került. Míg a nagy bőségben kéznél levő építkezési anyag és az alsóbbrendű munkálatok semmibe sem jöttek, mert ezeket a jobbágyságnak kellett végeznie: annál több pénzt igényelt az építészek, szobrászok és festészek munkája. Innét magyarázható, hogy pl. Ausztriában néha egyetlen vár építésére mért szövetkeztek több ben? Ugyanazon család különböző ágai, sőt nem egyszer a velők szövetkező ide*) Cod. dipl. IV. 1., 380. 1. 2) T h e i n e r , Vet. Monumenta Hung. Sacr. Illust. I. 254—255. 1. CCCCLXXI. sz. »quod eadem castra per te utilius posse ntquam per alium gubernari« .... 3) Cod. dipl. IV. 2., 218. I. 4) U. o. IV. 3., 47 1. 1. M U. o. IV. 2., 218. 1. 1262. évben.
