Századok – 1877

CZOBOR BÉLA: Magyarország középkori várai - I. 599

CZOBOR BÉLÁTÓL. 603 mentek végbe a nevezetesebb országos események, minők a koro­názások, királyi temetkezések, torna- és lovagjátékok stb., egy­szóval a vármegyéknek s így az egész országnak is ezek voltak életerei. Végül nem hagyhatjuk figyelmen kivűl a mulató vá­rakat sem, melyek királyaink, főpapjaink, főuraink és lovag­jaink kirándulási lielyeül szolgáltak. Ilyenek voltak : Vaj da­li uny ad,1) Visegrád,2) Zólyom,3) Végles,4) Ti­hany,5) Tátika,6) Csobáncz7) stb. Ezek főleg díszépít­*) 1409-ben »királyi birtok« (possessio regalis) név alatt jön elő Hunyadvár. V. ö. Cod. dipl. X. 8., 492. 1. Ugyanezen évben Zsigmond király Serbe fiának, W o y k n a k adományozza ( Cod. dipl. XI. 484. 1.). Ez utóbbinak fia Hunyadi János kormányzó volt, aki a várkápolnát, lovagterei jt, a nebojsza-bástyát és a többi erődítményeket építtető (V. ö. Arányi Lajos, Vajda-Hunyad vára 1452. 1681. 1866. szóban és képben. Pozsony, 1867. 3. és köv. 11.) 2) E vár hatalmas erősség is volt. Tudjuk, hogy már Salamon ki­rály itt volt fogva. (V. ö. Katona, Hist. Crit. II. 416. 1. A C. 1082.) Az igazi Salamon-torony nyomaira még nem bukkantak az ásatások fo­lyama alatt, melyeket a vár helyreállítása czéljából az ország költsé­gén Henszlmann Imre vezet. — Miután ily hatalmas erőd volt, válasz­tatott a sz. korona őrzési helyéül is. V. ö. Bél, Notitia Hungáriáé, I. 332. 1.) »Arx ea duplex est, — így ír Isthvánfi — altera minor ad Da­nubii ripam sita est; altera vero major, in qua corona Regia servaba­tur in editissimo ac fere inaccesso montis cacumine eminet, nec una alterius ope, nisi quum superiore in arce milites siti premuntur, indigere videtur.« Regni Hung. Histoni. L;b. XVI. Coloniae-Agrippinae 1724. kiadás, fol. 168. 1. 3) Az Árpádházbeli, de különösen I. Lajos és Corvin Mátyás ki­rályaink kedvencz helye. Ipolyi, Schematismus Historicus Dioec. Neo­­soliensis. 1876.223. 1. 4) Zsigmond király 1397. évben kelt egyik okmányának végso­rai szerént: »datum in casto nostro Vygles.« Tehát királyi bir­tok volt. Fej ér, Cod. dipl. X. 2., 478. 1. 5) Cod. dipl. X. 4., 322. 1. 1404-ben »castrum in Comitatu Za­lád« (Szala). 6) »Castrum cum suis possessionibus« említetik egy 1392-ben kelt okmányban. Cod. dipl. X. 2., 81. 71. 1. 7) »Chobanez, castrum in Comitatu Zalad.« 1272. évben. Cod* dipl. VII. 4., 147. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents