Századok – 1877
CZOBOR BÉLA: Magyarország középkori várai - I. 599
602 MAGYARORSZÁG KÖZÉPKORI VÁRAI tett városok, melyek erős bástyáikkal nem egy, hanem igen számos család épületeit és épületcsoportját védelmezték. Mi ezúttal a megerősített városok mellőzésével, csak a tulajdonképeni várakra szorítkozunk. A várak főrendeltetése hadi volt. Hadi czélból, védelmi szempontból az ország különböző részeiben emeltek várakat, melyek mintegy őrszemei voltak a lakosságnak. A várak ilyetén rendeltetése kiváltkép az ország határain volt nagy fontosságé. Az u. n. végvára k hatalmas előőrsök gyanánt szolgáltak a külellenség netáni berontásai ellenében. Ilyenek voltak : Árva vára Lengyelország és Szilézia, Dévény, Pozsony, Sopron, Moson Ausztria ellenében, Németujvár, Styria, B e 1 g r á d pedig a törökkel szemben védelmezték hazánkat, míg T e r s a t és C1 i s s a az adriai tengerpartot őrizték. Amily szükségesek és áldásosak voltak a várak védelmi szempontból, époly károsak egyéb tekintetekből. Hogy többet ne említsünk, a középkor féktelen természetű, csaknem vadultsággá fajult harcz-szomjas főurai váraik, erődjeik ellenállhatóságában bizva, gyakori rablásaik és pusztításaik miatt sokszor az egész vidék rettegett rémei voltak. Ezen u. n. rabló-várak nem egyszer a királyi tekintélylyel, a törvény szentségével is körömszakadtig daczoló dynasták ősi fészkévé lőnek. Hazai történetünk több ily hatalmas főúr nevét őrizte meg, kik — mint a trencséni Csák és Stibor vajda — az országban csaknem souverain fejedelemséget alapítottak. Ilyenek voltak : Y ö r ö s k ő ') Beczkó 2) és Bolondócz, mely utóbbit Mária királynő 1391-ben adta Stibor vajdának.3) A hadászati czélon kívül még egy igen fontos feladat jutott a középkori váraknak osztályrészül, s ez a közigazgatási, administrativ szerep volt, melyet az u. n. királyi várak (castra regia) tartottak kezeik közt. Ezek voltak a vármegyék s az egész vidék administratiójának főhelyei. Királyaink többnyire itt tartózkodtak, itt tartották az országgyűléseket, itt *) Cod. dipl. VI. 2., 45. 1. 1296-ban »Vörös keö« név alatt fordul elő. 3) U. o. 1366-ban «Be ez kő« név alatt, VII. 3., 129, 1. 3) U. o. X. 1., 662. 1.
