Századok – 1877
PAULER GYULA: A magyarok megtelepedéséről - II. 481
494 A MAGYAROK MEGTELEPEDÉSÉRŐL Sokban analog viszonyokat találunk a Dráván túl, a máit századok Slavoniája, és a jelen Horvátországában, melyre nézve íróink a XIY. századbeli János guercliei főesperes megbízhatatlan elbeszéléseinek — megbízhatatlanoknak legalább a régi időkre nézve—oly készséggel hitelt' adnak.1) Midőn eleink a IX. század végén mai hazájukba törtek, a Dráva, Száva és Kulpa mentében a tót Brazlaw birodalma volt, mely a IX. század végén egyszerre eltűnik szemeink elől. Sem előtte, sem utána többé e vidéken nemzet, ország nem képződött. Lehetséges, sőt bizonyos, hogy a magyarok e vidéken is megfordúltak, és a Léi, Bulcsú, Botond hadjáratának a Száva-Dráva közt van történeti alapja, — Konstantinos is a magyarok déli szomszédjainak a hegyek felől, a horvátokat mondja — : de semmi esetre sem járták sokat e szegény és hegyes vidékeket, s valóságos letelepedésnek, mint teszem Szerémben, semmi megbízható történeti nyoma.2) Magyarország — ha szabad e kifejezéssel élni — ignorálta e részeket mint a felföldet : de Horvátország sem törődött velük. Horvátország akkor az Arsától a Zettináig terjedt. Zöme a mai Dalmátia volt. Benyúlt a mai Török-Horvátország és Bosznia déli részeibe, de északon nem terjedett túl a Kulpa forrásain, a mai ogulini ezered területén, s Szluinon felül már nem találunk horvát helyiségeket.3) A sziszeki püspökség területéről a dalmát püspökök 928-ban mint pusztáról beszéltek.4) A horvátoknak legszájasabb írója — a diokleai pap — hazája végső határának *) János müve, melyet Kerchelich oly gyakran idéz, nincs meg többé a zágrábi érsekség levéltárában. Tkalcic , Monumenta Historica Episcopatus Zagrabiensis II. XIV. 1. az előszóban. 2) Szent-István a szalavári apátságnak a Drávában halászati jogot ad, mit határfolyóban nem igen adhatott volna : de ez alapítólevél fölötte gyanús. C. Cod. Dipl. I. 310. A Vojkífy család esetéből (Árpád-kori Új-Okinánytár VI. 457.) szintén nem merek következtetést vonni, mert nem tudom kiolvasni a kérdéses oklevélből, hogy a vitás föld a Száva és Dráva közt feküdt volna. Érdemes volna egyébiránt e tekintetből a Vojkffy család történetét nyomozni. 3) Dümmler: Über die älteste Geschichte der Slaven in Dalmatien. 22. 1. •*) Farlati: Illyricum Sacrum III. 103.
