Századok – 1877

PAULER GYULA: A magyarok megtelepedéséről - II. 481

PAÜLER GYULÁTÓL.

495

a Szávát tekinté, de azt sem érték a horvátok a mai Zágráb felől, hanem Dircislaus idejében (1000 körül) hatalmukba esvén Bosznia, és talán Szerbiának egy része is, délről, a Drina felől, s innen foglalta el egy liorvát főnök Sirmiumot, mely azonban 1019. a byzantinusok hatalmába került. Horvátország csak 1050 után kezdett figyelmet fordítani Slavóniára, a mennyiben akkor alapított nemzeti püspöksége, a tinnini, joghatóságát a Dráváig terjeszté, ha igaz, mit a 200 évvel később író Tamás spalatói főesperesnél olvasunk. ’) Bizonyos azonban, hogy működésének vagy igényeinek ez elhanyagolt vidékre semmi befolyása nem volt, ott semmiféle szervezet nem alakult, sőt az elvadült nép közt maga a kereszténység is már-már veszendőbe ment.2) András és Salamon magyar királyok is átjárhattak e vidéken, midőn Dalmátiába mentek harczolni,3) de Szent-László volt az első magyar király, ki mint űr, mint szervező jelent meg a Dráván tú.1, s ott, — habár nem is egy szláv állam romjain — a magyar uralmat megalapította, a magyar társadalmat, a magyar jogot, a magyar egyházat, szóval Magyarországot ellentállás nélkül a Kapelláig vitte.4) Magyar főurak és püspökök tanácsára az elárvült nép szá-1) »Eratque t. i. (a püspök) unus ex principibus Aulae et sua jurisdictio usque ad Dravum fluvium extendebatur.« Spalatói Tamás Sehwandtnernél. III. 550. és 488.

2) Honnan vette Hunfalvy állítását, hogy e vidéken a keleti vallás uralkodott, (i. h. 331. 1.) nem tudom. Hilferding véleménye (Geschichte der Serben und Bulgaren I. 149. 1.), hogy e vidéken uralkodott a Szent-István által legyőzött Kean — szerinte helyesebben Baján — egy kétes hitelű cseh forrásnak hibás fölfogásán alapszik. Az opatovici krónika Bajanus Bulgarorumja (V), kinél Szent-Adalbert Modrusban megfordult, a Konstantinos által is említett Bán lehetett, ki Horvátország északnyugati részeiben, Iákká, Corbavia és Guzechaban uralkodott.

3) Dandulus Luciusnál, Schwandtner gyűjteményében ILI. 132.

4) Ily értelemben kell venni, azt hiszem II. András szavait (Cod. Dipl. III. 2. 423.) hogy Szent-László lépte át a Drávát először és vetette alá a tót részeket Magyarországnak. Occupavit totam terram, a Dravo fluvio usque ad Alpes, quae dicuntur ferreae, nullo obice resistente. Spalatói Tamás, Schwandtnernél III. 55. 1.