Századok – 1877
PAULER GYULA: A magyarok megtelepedéséről - II. 481
PAULER GYULÁTÓL. 493 tabban, mondván, hogy Lengyelország határa akkor a Dunáig terjedett Esztergommal szemben. G Ebből épen nem következik, hogy ő birta egyúttal a felvidéknek a Fátrától és a nyitrai hegyektől nyugotra eső részeit : hanem csak az, hogy birta a föllebb eső vadon vidékkel a G aram és talán az Ipoly völgyét, mi egyébiránt nem volt valami nagy dolog, ha visszaemlékezünk : hogy Bors és Borsed-Zólyom a honfoglalás idejében a csehek és lengyelek ellen emelt végvárak voltak. Jelesen Nyitráról Szent-Zoërard és társainak legendájából tudjuk, hogy a XI. század elején magyar birtok volt.8) A Garam-mentében folyhatott Szent-István szerencsés harcza a mai napig rejtélyes Procuival3), mely, úgy látszik, a bautzeni béke után (1018) visszaadta Magyarországnak az elveszett területeket, melyek a vezérek korában az országnak mintegy glacis-ját képezték. A lengyel és magyar királyoknak találkozása, melyet a már idéztem lengyel krónika említ, ha egyáltalában megtörtént, talán inkább ekkor történt, mint Szent-István koronázása idején. Egyébiránt mellesleg mondva — a krónika elbeszéléséből nem tűnik ki az, hogy a két király útja : Esztergomtól Egerig, onnan a Tiszáig, aztán föl a Tapoly mentében Sóvárig, a magyar - lengyel határt jelölte volna ; világosan csak az van kifejezve, hogy Sóvárnál állapiták meg a határt a magyarok, lengyelek és oroszok közt.4) ') »Nam termini Polonorum ad littus Danubii ad Civitatem Strigoniensem terminabantur.» Endlicherrel i. h. 70. 1. Ha valamely krónika teljes elvetésére elegendők volnának a benne előforduló kortani és genealógiai képtelenségek, mit kellene tartanunk p. o. Kézayról, ki Chaba fiát Edömért Árpád magyarjaival vezeti vissza az ősi hazába, 450 évvel Attila halála után? (Endlicher i. h. 101. 1.) vagy Thuróczy chronographusáról, ki Péter királyt Szent-Zsigmond burgundi király unoka-öcscsének mondja, holott az 523-ban öletett meg a Chlodwig fia Chlodomir által? (Thuróczy i. h. 157. 1.) Y. ö. egyébiránt az általános kifejezésekre nézve a Chronicon Galli-t, Bielawskynál, i. h. 399. 1. *) Vita SS. Zoerardi et Andreae confessori», et Benedicti Martyris eremitarum. Endlichernél i. h. 134. 1. 3) Thietmar, Bielawskynál i. h. 312. En Procuit nem tudom az erdélyi Gyulának tartini, ki honi kútfőink szerint holtig Sz.-István foglya maradt : ámbár Giesebreclit az azonosságot elfogadja. 4) »Inter Hungaros, Polonos et Ruthenos finem dabant« Endlichernél, i. h. 72. 1.
