Századok – 1877
PAULER GYULA: A magyarok megtelepedéséről - II. 481
492 A MAGYAROK MEGTELEPEDÉSÉRŐL nem terjedt tovább délnek, mint a vele majdnem párhuzamosait futó magyar-morva határ: tehát Vág-Ujhely vagy legfeljebb Pöstyénig. Ha e két hely közti távolság középső pontjáról egy vonalat képzelünk nyűgöt felé, az először a Thaya torkolatot, a mai osztrák és morva határt, azután pedig folytatva Mailberget — az oklevél. Muorejét — fogja érinteni, mely a prágai püspökségnek déli határa volt a bajorok felé. Sasvár épen e vonalba esik. Nagy tévedés volna hinni, hogy a mai Magyarország azon részei, melyek a X-ik századbeli Magyarország határain túl estek, valami független államokat képeztek. Láttuk, hogy azok pusztaságok, lakatlan, erdős, hegyes vidékek voltak, melyeken egyes pásztorok, vadászok — talán a magyarok elől menekültek — kóborolhattak : de az állami szervezetnek minden nyoma, sőt lehetősége nélkül is. Bajos is volna elhinni, hogy a mig a magyarok Byzancztól az atlanti Oczeánig száguldottak, Cseh-, Német-, Olaszországot megsarczolták : közvetlen közelükben valami egészen vagy csak félig független állam is létezhetett volna. E területeket , különösen a mai felföldet — azt hiszem — olyannak képzelhetjük, mint a mai Eszakamerika területét az Alleghany hegyektől nyugotra a Missisippiig és még azon túl, midőn azokat a XVIII. században Anglia a keleti tengerparton fekvő gyarmataihoz, Francziaország pedig, délről és északról nyomulván elő, Louisiana és Canadához számította, de vele egyik sem gondolt, míg valami érdek összeütközésekre nem vezetett, melyet a XVIII. században a kard, a XIX. században pedig — Anglia és az északamerikai államok közt — Oregon és a britt Columbia határait illetőleg, békés egyezkedés döntött el. Ily összeütközésre vezetett a lengyel hatalomnak terjeszkedése Chrobry Boleslo alatt, Géza vezér utolsó éveiben. *) A lengyel krónikák általánosságban említik, hogy Boleslo a Dunáig vitte országa határait ; csak az Endlichernél kiadott lengyel-magyar krónika, mely különböző részekből állván, tengernyi badarságok mellett sok becses adatot is tartalmaz, szól határozot>) Boleszlo háborúját a magyarokkal uralkodásának negyedik évére teszik, tehát 995 vagy 996-ra. L. Mar tinus Schordach de Olavya szavait, melyeket Bielawsky idéz. Monumenta Poloniae I. 400 1. jegyzetben.
