Századok – 1877
HUNFALFY PÁL: Jung „Boemer und Romanen” czímű művének ismertetése - II. 425
TÖRTÉNETI IRODALOM. 431 német, cseh és más külföldi urak közt, a kik az osztrák házbeli királyok alatt I. Ferdinand óta 1848-ig magyar indigenatust kaptak, soha egyetlen egy sem vala, a ki »a Schinderei« ellen fölszólalt volna. Végre ba igazán paraszt nyúzást akar látni, melyre német birtokosok voltak képesek, olvassa Hupel »Topographische Nachrichten von Lief- und Ehstland« 3 kötet Riga, 1774 —1782, s azután szidja a magyar nemességet tetszése szerint. De kettőtől óvakodjék jövendőben, attól, ne tulajdonítsa a nemzetiségnek , mi a jus publicumé, meg attól, ne tulajdonítsa az 1848-ki oláh , rácz és horvát támadást annak, hogy a földesúri hatalom alól szabadulást igyekezett volna elérni. Báró Wesselényi Miklóst 1848 előtt azért fogták volt perbe, mert a jobbágyok political joga mellett izgatott. A mártius 15-ke rég elmúlt volt, mikor az első mozgalom kezdődök', s azt a földesúri hatalom elleni lázadásnak mutatni be, több mint tudatlanság. De térjünk vissza a nyelvek vallatására, melyek tanúsága nem csal. Azt írja ugyan Jung a 312. lapon, »hogy ne bántsuk a nyelvi tanúságot, hagyjuk azt a romanistákra, a kik mélyebb kutatás után biztosabb eredményeket fognak előtárni (bezüglich des sprachlichen Momentes erlaube ich mir zu bemerken, dass man besser thun wird, zu warten, bis die Romanisten auf Grundlage viel eingehenderer Studien uns ihre Resultate vortragen, als bisher geschehen ist).« Azonban a nyelvek tanúsága oly hangosan szól, hogy azt nagyobb studium nélkül is meg lehet érteni ; a mi mélyebb kutatásra szőrül, az lehet magában igen érdekes, de a nyelvek kölcsönös nagy hatásában igen kicsike súlyú. A Nyelvtudományi Közlemények XII. k. első füzetében Edelspacher Antal a rumun elemeket kutatja ki a magyar nyelvben. Harmincz forrásos munkát idéz a román, szláv és török nyelvek köréből, p. o. Bobb, Barcianu, Stammati, Baritiu, Petri, Cipariu, Mircesco, Cihac, Dier, Miklosich, Roesler, Hahn stb. stb. munkáit , mit csak Jung kedviért említek, ha véletlen tudomására esnék, a mit írunk, hogy lássa, hogy Edelspacher, ki a rumun nyelvet beszéli, némi apparátussal is bír. 0 nagy utánnézéssel 124 szót talált a magyarban, melyek a rumun nyelvből jutottak abba, s azok között csak 110 van olyan, mely abból közvetetlenűl került a magyarba. »X kölcsönszók minőségét illetve az állami és
