Századok – 1877
RÓMER FLÓRIS: Adalék a magyar ötvösség történetéhez - II. 407
408 A HAZAI ÖTVŐS-CZÉIIEK SZABÁLYAI. A legrégibb ötvös-czéb szabályok, t. i. az 1473-ban írottak, Kolozsvárit mentették meg véletlenül, ezeket bebatólag tárgyalva közlötte Finály Henrik az erdélyi múzeum-egylet évkönyvei II. kötet 1. füzetében. De ezek sem eredetiek, hanem más, régiebbekből lettek szerkesztve, és pedig a német nyelvűek 6 czikket foglalnak általánosságban, a latin nyelvűek pedig 26-ot, t. i. 18 a mesterekről, 6 a segédekről, 2 az apródok vagy inasokról. Ha ezen, tudtunkra legrégiebbekkcl az utóbbiakat összehasonlítjuk, azt tapasztaljuk, hogy e czikkek veleje a böcsületesség a czéh tagjai közt, valamint a vevők irányában. Igen nagy súlyt fektetnek a kifogástalan születésre, szigoréi fegyelem uralkodik az alattvalók tekintetéből, kiket még testileg is meglehet fenyíteni ; de még ezekben semmi nyoma a remekeié si nagy hatásnak, a pazar ebédeknek és à vándorlási kényszerűségnek ! A későbbi czéh-czikkek, akárhol keletkeztetlek légyen, ezeknek a régieknek más sorban való előadásából, kivonatából, vagy bővítéséből állanak. A magyarországiak közűi *) eddigi kutatásink közt legrégiebbek azok, melyeket a milei kovácsoknak, a gerszeghi városi tanács kiadott 1713-ban; ezen iratban magyar nyelvre fordítva foglaltatnak a Perényi Imre által 1510-ben kiadott, II. Lajos királytól 1521-ben megerősített ötvös-czéh czikkei. 1713-ban kérték a milei (Miley, Zala-megyében fekvő mezőváros, a'zala-egerszegi járásban 38 házzal és 203 magyar lakossal), kovácsok a gerszegln város főbíráját és a 12 eskiitt Pulgert (Gerse, ma Vas-megyében 46 házban 313 magyar lakossal), hogy velük a csiszároknak, ötvösöknek, lakatgyártóknak, szíjgyártóknak, kovácsoknak és nyereggyártóknak, II. Lajos király által 1521-ben Zágráb város polgárainak adott és a gerszeghiek által nagy tőre*) Kedves kötelességnek tartom e helyen nyilváuos hálát mondani tok. id. Szinnyei József és Csontost János uraknak, kik előzékenységük és tetemes fáradozásuk által lehetővé tették azt, hogy a magy. kir. tudomány-egyetem, valamint a m. nemzeti múzeum kézirattárában létező bő czéh-szabályi anyagot ezen alkalommal fölhasználhassam.
