Századok – 1877
Állandó rovatok - Történelmi könyvtár - 896
107 db. mohácsi vész utáni okiratot tartalmaz. Ellenben az Archivum Regnicolare 75 db. Árpádkori, 2199 mohácsi vész előtti, és 21,670 mohácsi vész utáni okiratot foglal magában. Ezek szerint tehát a pozsonyi káptalannál elhelyezett két levéltárban együttesen 141 db. Árpádkori, 3144 mohácsi vész előtti és 23,058 mohácsi vész utáni okirat van. Az okiratok feltalálását bő indexek könnyítik, melyek különböző időben készültek. A levéltárban dolgoztak: Thaly Kálmán, Pesty Frigyes, hg. Odescalchi Arthur, Véghelyi Dezső, Nagy Imre, Fabricius Károly, dr. Szentkláray Jenő, Giéresi Kálmán, Kämmerer Ernő. Thaly Kálmán igen gazdag leletre tett szert a gr. Bercsényi-család történetére nézve a XVI. és XVII-ik századból. Pesty Frigyes itt is délmagyarországi adatokat nyomozott, ámbár csak kevésnek akadhatott nyomába. Nagy Imre, Véghelyi Dezső főleg Árpádkoriakat, Fabricius Károly Pemflingerre vonatkozókat, Kämmerer Ernő pedig Tolna megyét érdeklő okiratokat kutattak és másoltak. A Tolna megyére vonatkozó adatok igen nagy számmal fordülnak elő e levéltárban. Szentkláray Jenő a pozsonyi gyűlést megelőzőleg a budapesti országos levéltárban, a gyűlés után pedig Bécsben a cs. k. liadügyministeriumi és az udvari titkos levéltárakban kutatott, adatokat gyüjtvén a múlt században fenállott, Délmagyarország történetében egy egészen sajátságos és idegen körülmény gyanánt szereplő Tisza-marosi katonai határszélek monographiájához, illetve a torontáli szerb kei'ület s birtokviszonyai történelmi fejlődésének földerítéséhez. Erre nézve főleg az országos levéltárban talált nagy számmal becses adatokat, míg a pozsonyi káptalani levéltárban nagyérdekíí oly adatokra akadt, melyek legkivált a Csanádi 'püspökségre, egyes délmagyarországi megyék helységeire s birtokos családaira vonatkoznak a XIV-dik századtól a XVI-ik végéig. így 1416-ban Táppá város bírái és esküdtei intést és megidézést kapnak, mivel erőszakot követtek el a Csongrád-megyében fekvő s a budai prépost és káptalan birtokához tartozó Zentha (oppidi) lakosain. — 1417-ben Lajos és Ulászló szabadalmai említettnek a budai prépost és káptalan birtokát képező Szintha városra (civitate) vonatkozólag. Az úgynevezett bánsági részeken pedig 1479-ben ellenmondás nélkül vezetteti be magát a budai káptalan és prépost »in
