Századok – 1877

Állandó rovatok - Történelmi könyvtár - 896

108

Dominium Posscsionum Zaihan, Sold, Faluhely, Bothar, Temérdek-Egyház, Érdes, Komlós, Xyolez-Szegu, Peterd, Damjan- Falva, Szakálháza, Keres, Czlczked, Eöcse, Tornyos-Muron, ct Bocsát elek «,me\y csanád-megyei és tciues-megyei helységek akkor »Dominae Agathac relictae qondam Demetry Konya« tulajdonát képezték. Nem kevésbbé érdekes Mátyás király országbírájának. Palóczy Lászlónak egy kiadványa, melyben bizonyítja, hogy Thelegdi György, néhai Thelegdi László jia személyesen, Pántki Mihály pedig mind Thelegdi Miklós fiának Lászlónak megbízottja a nagyváradi káptalan által kiállított meghatalmazó levéllel jelennek meg az országbíró előtt vallomást tevén, miszerint Thclegdi György és László bizonyos szükségletek fedezhetése czéljából Thcmerken Csanádi birtokuknak í’elerészét, az ahhoz tartozó haszonvételekkel együtt, Kara László budai prépostnak, és az Olivérének Kara Lürincznek, nemkülönben Ozthopan Balassa Pál fiainak Mártonnak és Imrének 50 írtért »auri puri boni et justi ponderis« zálogba adták. Az okmány 1469-dik évi deczemberben kelt »íeria quinta proxima post festum beatae Lucie Virginis;« tartalomra és keltezetére nézve különbözik azon okmányoktól, melyeket Temerkényt illetőleg már Knauz a »Budai káptalan B.egestái«-ban 1469. máj. 29-éről és 1469. juu. 13-áról közzé tett. (V. ö. Ortvay T. »Tölt. Adattár« III. köt. 344. 1.) Az 1510—16- diki időközből a budai káptalan harmadik protocollumában közel 100 délmagyarországi község neveit találta felsorolva, melyekről fájdalom hiányoznak ugyan a közelebbi adatok, de mely községnevek úgy, amint a protocollumban az alsó vidéki megyébe beosztva találtatnak, főleg ha első feltűnésük és elenyésztük időpontjai is okiratilag megállapítva lesznek, nagy világosságot fognak deríteni Dél-Magyarország politico-geographiai, népességi és társadalmi viszonyaira. Nevezetes, hogy e jegyzékben Torontál megye czíino alatt csak egyetlen egy község, Muron említtetik. 1516-ban arról tanúskodik egy okmány, hogy Gabriel de Bedegfalva az ő birtokrészét »Possessionibus Pasan et Szent-Miklós in Comitate Csunadiensi« 40 arany forintért s egyszersmind alamizsna fejében is,a budai káptalannak hagyományozá.1517-ben pedig Lajos és Ulászló királyok egy szabadalma fordúl elő, melylyel e fejedelmek a budai káptalan és prépost jószágát, a Csőn-