Századok – 1876

ACSÁDY IGNÁCZ: Arneth „Maria Theresia’s letzte Regierungsjahre” cz. művének ism. 648

TÖRTÉN ETI IRODALOM. 649 mennyi kárt okoznak a nemzeti érdekeknek, és hogy ő is stabilitásra kárhoztatta az országot ; mert csak ő személyesen, de nem német tanácsosai szakítottak a hagyományos bécsi politicával, mely bizalmatlan és rosz indulatú volt a magyarokkal szemben. Csak a királyné maga képviselte az ellenséges világban a jóakarat és a rokonszenv eszméjét Magyarország iránt. E kiváló alak történetírója lön Arneth Alfred lovag, a bécsi császári levéltár főnöke. Arneth lovagnak megnyíltak a különféle levéltárak sokáig elzárt ajtai, s ő roppant szorgalommal kutatta át az archivumok töméntelen kincseit. A fölszínre hozott gazdag és érdekes adatok alapján, terjedelmét, valamint földolgozását tekintve egyaránt nem mindennapi munkában kezdette megírni Mária Terézia országlásának egész hosszú történetét. 1863—65-ben jelent meg a nagy vállalat első három kötete, mely a császár-királyné kormányzatának első éveit (1740 — 1748.) rajzolja. Ezt 1870 óta, gyorsan követte az 1748—63 évek története ; a jelen év végre meghozta az 1763—1780. időszak történetének első kötetét, mely méltóan sorakozik a nagy vállalat előbbi köteteihez, s a közös uralkodó család, valamint Ausztria, néhol hazánk történetének számos eddig ismeretlen vagy homályos mozzanatára kellő világosságot áraszt. Arneth lovag természetesen nem magyar szempontból írja nagy munkáját. A legújabbi kötetben is csak egy fejezetet szentel kizárólag hazánk ügyeinek, a többi tizenhárom fejezetben a magyar viszonyok röviden érintvék ; csak elvétve szövi be őket előadásába, a hol rólok múlhatlanúl meg kell emlékeznie. O mindenek előtt Mária Teréziának és családja tagjainak életét és viszonyait tárgyalja, s a magyarokrúl csak ott szól, a hol ezek az uralkodóházzal közvetlen érintkezésbe jönnek. A mi az egész mü szellemét illeti, az nem épen ellenséges Magyarország iránt. Arneth úr jó indúlattal, ellenszenv nélkül igyekszik szólani hazai állapotainkról, de fájdalom, mint az egész osztrák történetírói iskolának, ő neki sincs érzéke Magyarország specialis viszonyai iránt. Nem bírja megérteni azt a világot, mely a Lajtánál kezdődik s az Al-Dunánál végződik ; idegen az neki s a legjobb akarattal sem tud szellemébe behatolni. A magyar nemesség harczában az udvar önkényuralmi irányzatai ellen ő sem lát egyebet, mint egy