Századok – 1876

IFJ. SZINNYEI JÓZSEF: A magyar történetirodalom 1711-1772. 396

ifj. szinnyei józseftől. 399 szan mondja el Zrínyi Miklós gróf halála történetét Bethlen Miklós elbeszélése nyomán. A római történetírók példáján indáivá hőseivel néha beszédeket mondat, mint Kucsuk basánál látjuk, kit különben is valóságos római jellemnek rajzol. A tacitusi »sine ira et studio«-t emlegeti ugyan, de mindamellett sokszor rokon és ellenszenv vezérli ítéletében. A hol vallásról van szó, ott nyoma sincs részrehajlatlanságának. A katholicus papokat különösen a jezsuitákat, a hol lehet, ostorozza, s lia Széchenyi György esztergami érsekről dicsérőleg emlékszik meg, annak okát más mellékkörülményekben kell keresnünk. »Stilusa—mondja Szilágyi S.— a memoire-stilnek utol nem ért példánya irodalmunkban, oly naiv és természetes, oly velős és jellemző mindenütt. Saját élettörténetének nevetséges részleteit épen oly kedélyes őszinteséggel beszéli, mint sötét emlékű élményeit, és ezek, valamint közbeszúrt történeti anecdotáknak leírása, a helyzetek festései, s a jellemek előállításaiban természettől nyert tehetségei és naivságánál fogva egyaránt művész. Néhány szóval, pár odavetett vonással tisztább fogalmakhoz juttat az akkori állapotokról, közhangulatról, mint a mennyihez sok más ívekre terjedő rajzzal. E részben, hol sem t rokon-, sem ellenszenvnek nincs helye, hanem ő is a közönség befolyása alatt áll, teljesen hű és hitelt érdemlő.« Erdély történetével foglalkozott még Huszty András kolozsvári ref. tanár, kit törvénytelen házassága miatt megfosztottak hivatalától, miért katholicussá lett, s a fejérvári káptalannál nyert alkalmazást. — Irt egy történeti munkát : » O és új Dácia, azaz : Erdélynek régi és mostani állapotjárói való história«, czím alatt, mely csak 1791-ben jelent meg. Első felét őstörténeti nyomozások foglalják el, melyek telve vannak tarthatatlan hypothesisekkel ; második része a vajdákról és fejedelmekről értekezik. A mű rendben tárgyalja a Dáciában lakott és lakó népeket, a dákoktól a czigányokig. A régi forrásokon kívül különösen Strahlemberg Fülöpnek Európa és Ázsia északi s keleti részéről írt munkáját használta, s nézeteit is nagyobbrészt magáévá tette-Cserei mellett e korbeli történet-irodalmunk második kitűnősége Apor, a magyar művelődés- vagy erkölcstörténet első kiválóbb írója. Altorjai Apor Péter báró 1676-ban született. Tanúlmányait a nagyszombati jezsuitáknál bevégezvén, visszatért Er-