Századok – 1876

IFJ. SZINNYEI JÓZSEF: A magyar történetirodalom 1711-1772. 396

398 A. MA.0JYA.R TÖRTÉNETIRODALOM 1711 1772 KÖZT. három évig viselte. Később tartománybiztos, a szathmári békekötés után pedig adóösszeíróvá lett. Meghalt 1756-ban. — »Erdély históriáját« 1709-ben kezeié írni, s három évig dolgozott rajta. Szenvedései indították — úgymond — arra, hogy leírja, a mit látott, hallott, tapasztalt, »senkinek sem hízelkedvén, sem penig, a hol a dolog igazsága s valósága úgy kívánta, nem kedvezvén.« Szerényen mondja, hogy ő nem akar történetet írni, arra nincs tehetsége, azt másokra, hozzáértőkre bizza, csak azt írja le »unalmában«, a mit maga látott, s a miben magának is része volt. Bevezetésében rövid szavakkal jellemzi Bonfinit, Istvánfit, megemlíti Tliuróczyt, Zsámbokit, Bethlen Farkast és Eleket, mint Magyarország, — és Kemény Jánost, Mikó Ferenczet, Bethlen Jánost mint Erdély történetíróit ; Haner György egyháztörténetét és Frank Bálint históriáját az erdélyi szászokról. Történetét az 1661-diki nagyszőllősi csatával kezdi, melyről hallomás útján értesült. Teleki Mihály »ördögi practicá«-jának leírása előtt jónak látta, egy kis visszapillantást vetni Magyarország romlására, melyet maga okozott, és Erdélyére, mely Magyarországból eredt. Nagy Lajos halálától tömött rövidséggel adja elő a Mátyás haláláig esett dolgokat, s az arra következett időkről valamivel bővebben ír. Szeme éles ; természete gyanakvó, keserű, borongó. Elveihez szigorúan ragaszkodik ; jelszava : »Veritas omnia vincit ;« véleményét mindenről és mindenkiről őszinténkimondja; s elég sokszor találkozhatunk nála erős kifejezésekkel , melyek épen nem mutatnak elfogulatlanságra. így pl. : »bolond kevélységnek« nevezi II. Rákóczi György tettét, hogy a fejedelemséggel meg nem elégedvén, Lengyelországba tört. Azért mondja bevezetésül szolgáló verseiben : Tudom, sokaknak nem fog ez irásoin tetszeni, Kik igazat nem szoktak örömest hallani ; En arról nem tehetek, nem akartam hazudni, Kinek nem kell, hagyja el, szabad vele elhagyni. Az eseményeket terjedelmesen adja elő ; beleszövi családi viszonyait, gyermekkora sanyarú élményeit; hogy térítették át a csíki barátok a katholicus vallásra, s mikép lett ismét kálvinistává stb. Más kitéréseket is enged meg magának ; így pl. liosz-