Századok – 1876

HUNFALVY PÁL: Magyarország etnographiai képe a frank-német uralkodás korában 357

374 MAGYARORSZÁG ETHNOGRAPHIÁJA. így fölkészülve mène Methodiussal Rastizlavhoz 863-ban. Ez ugyan és kis öcscse Svatopluk Rómába is küldtek volt tanítókért? de onnan nem jöttek. Azon valának ugyanis a morva fejedelmek, bogy akár a pápától, akár Konstantinápolyból szerezzenek tanítókat, mi által a német püspökség befolyásától, mely a német királytól való függést előmozdítani látszott, menekülhessenek. Constantin és Methodius szlávül is beszélvén, épen az óhajtott férfiak valának. Mindjárt is tanítványokat gyűjtvén szerte tanítgatának. De fölhatalmazás nélkül szűkölködvén még, azért Rómába menének. 867-ben. UtjokbanKoezelnél is mulatának, ötven tanítványt oktatván szlovén nyelven. I. Miklós pápa kimúlta (867. nov. 13.) után érkezének Rómába. Akközben 866-ban a bolgár fejedelem Bogoris, ki 859-ben a keresztségben, talán III. Mihály konstantinápolyi császár után, Mihály nevet kapta, mind I. Miklós pápához, mint Német Lajoshoz külde követeket tanítókért, Miklós sietve két püspököt indíta Bolgárországba szóbeli utasítással, de írásbeli felelettel is azon kérdésekre , melyeket a bolgár fejedelem a pápa elibe terjesztett volt. 1) Lajos király Ermenrik passaui püspököt küldé Bolgárországba — mert egy új tartomány megszerzése mindig befolyást és jövedelmet hajtott — de ott találván a pápa embereit, visszatére. Ámde a pápa sem nyerhette meg a bolgárokat. Nem akarván nekik mindjárt patriárchát adni — pedig ezt óhajt vala a bolgár fejedelem, hogy független lehessen Konstantinápolytól — sem azt nem hagyni meg püspöknek, a kit ott szerettek volna, Mihály fejedelem, ugyanazt a Pétert, a ki Rómába járt volt tanítókért, a konstantinápolyi zsinatra küldé s már 870-ik mártius 16-án egyesült a keleti egyházzal, melyet a 855-ben lett patriarcha Photius a római egyháztól elszakaszta (schisma). -— Napjainkban, tehát ezer év múlva, volt és van Bolgárországban izgalom és hajlandóság visszatérni a római egyházhoz, legalább függetlenné válni a konstantinápolyi patriarchától. 1) Responsa Nicolai Papae I. ad Consulta Bulgarorum. — Acta Conciliorum et Epistolae Decretales ac Constitutiones Summorum Pontificum. Pai'isiis. Y. kötetében. A 105 feleleletböl a kérdések mivoltát olvassuk ki, a melyekben sok adat van a bolgárságra nézve , melyeket másutt nem találunk.