Századok – 1876
NAGY ALADÁR: A pristaldusok 337
különfélék. 337 Az ily feddő, dorgáló tanításokat, a török pusztításain kívül szintén okolhatjuk népies irodalmunk s különösön költészetünk maradványainak elkallódásáéx-t. Szállt az ének — a megvetett virág ének is szájról szájra, leírni se tartották érdemesnek s mind elszállott mindörökre. Ha a megmaradt registrumok táblájára, »probatio calami« gyanánt csak 4—5 sort jegyzett volua is föl minden »nótárius loci« : ma szép gyűjteményünk volna. Örüljünk, hogy a derék Kreusl ezt a töredé. ket számunkra megmentette s kutassuk, keressük nem maradt-e több is ugyanazon vagy elébbi időből is. SZILÁDY ÁRON. A PRISTALOITSOK. Régi okmányainkban, valamint törvénykönyvünkben is, a XI. századtól a XlV-ig, tehát az Árpádok korszakában sürüen találkozunk az úgynevezett »Pristaldusokkal«, a nélkül, hogy a tudomány emberei máig határozottan megegyeznének ezen hivatal hatáskörének megjelölésében. Szegedi a múlt század első felében a Pristaldust a magyar perestoldó szóból származtatá, a mi szerinte annyit jelent, mint a ki bírói ítélet folytán a peresfeleket a pertől föloldja ; mert — úgymond — a pristaldusok a perek eligazításánál és végrehajtásánál a felsőbb bíráknak végrehajtói és mintegy segédei valának. ') Ezen sovány és határozatlan körülírás a Pristaldusok hivatalkörét egyátalában tisztába nem hozta. Szegedi után,többek közt már a híres Kollár Ádám : »Históriáé Jnrisque Publici Regni Ungariae Amoenitates« czímü Bécsben, 1783-ban megjelent müvében már tüzetesebben foglalkozik a pristaldusi hivatalnak megjelölésével. 2) Fejtegetéseit mindjárt magának a Pristaldus szónak származtatásával kezdi, és Szegedi Perest-oldójának ellenében Bél Mátyás és a szláv nyelvet értő tudósok tekintélye után biztosabb állításnak hiszi, hogy a Pristaldus szó a pristogim (mellette állok, segédkezem) szláv szóból származott. Sőt Kollár nem is kételkedik, hogy a Pristal-') Szegedi Joannes. Iiubricae sive Synopses Titulorum, Capitum et Articulorum Juris Ungarici. Tyrnaviae 1734. P. I. p. 42. Pristaldus ex Perestoldo i. e. solvens iudicio mediante litigantes. Eraut enim Pristaldi superiorum Judicuin in divectione ac decisione causarum ministri ac veluti coadjutores. 2) Kollár id. munkája vol. II. p. 57.