Századok – 1876

Állandó rovatok - Magyar történelmi társulat - 235

TÁRCZA. .241 zérs/.erepét már félszázad óta elvesztette. : gróf Széchenyi, Istvánt, „a modor és taktika" prófétáját, ki fáradhatatlan kitartással igyekezett könyvekben a kormánykörökre s a közönségre hatni, de a törvényhozás munkájában az ország-s megyegyülésekben esak alkalmilag vett részt; a független középbirtokos osztály, mely a helybeli s megyei közigazgatást kizárólag kezelte s az országgyűlésen túlnyomó súlylyal bírt : Deák Ferenczet, ki a fokozatos fejlődést csak a történelmi jog alapján, a fönnálló formák keretében igyekezett létesíteni ; végre a középosztály, mely nincsen földbirtokhoz kötve s tökéjét munkásságában s talentumában találja föl : Kossuth La jost, ki a kormánynak, főuraknak s földbirtokos osztálynak oda dobta bátor jelszavát : Veletek s általatok, ha akarjátok ; nélkületek s ellenetek, ha kell. Mind a három férfi roppant hatással volt az ország sorsára, mind a háromnak nyoma megmaradóit a nemzet jellemében, mind a háromnak mosolygott időnkint a szerencse, de a siker annak követte leginkább lépteit, kinek pályája legegyszerűbb volt, ki nem kereste Bentham és Smith Adám tanaiban a bölcsek kövét, mint Széchenyi, nem is hívta ki a sorsot bizonytalan kimenetelű viadalra, mint Kossuth, de éles szemmel fölismerte az ösvényt, mely nemzetét a tömkelegből kivezeti. A történelem el fogja ismerni, hogy a lángeszű gróf nagyobb diplomata volt, s hogy Kosmth költőibb alakká vált a nép phantasiájában, de az államférfi olajkoszorúját mégis csak Deák Ferencz-uvk fogja nyújtani.« Ezután röviden Deák fiatalságát s a közpályára kilépését vázolja találó vonásokkal ecsetelvén az ország közéletét. Az akkori országgyűlésekről s Deák sikereiről következő képet nyújt : »Tudva vau, hogy 1848 előtt az országgyűlésen csak egy osztály volt képviselve, a független középbirtokos nemeseké, főleg régi alispánok s tekintélyes táblabírák által : ügyvéd, tanár vagy gyáros és kereskedő nem hagyhatott föl foglalkozásával, hogy Pozsonyban éveket töltsön ; a városi elemnek csak összcségében lévén egv voksa, ez sem jött számításba, így tehát az országgyűlés jelleme s külső formái erősen eltértek a mostaniaktól. A követek száma kevéssel haladta meg a százat, a költségvetés nem képezte vitáik tárgyát és a kormány soha sem terjesztett törvényjavaslatokat az országgyűlés elébe, mely mindig csak három évvel az elébbinek bezárása után hívatott össze ; így természetesen az országos érdekek a sérelmek mellett háttérbe szorúltak s a törvényhozás nehézkes volt s ki nem elégítő. Rögtönzött lapos beszédek voltak napirenden vagy betanúlt szónoklatok deák idézetekkel s oly szóvirágokkal, minők a megyei termekben most is nőnek, nem hiányzott azonban sok gyakorlati észrevétel is, sok talpraesett megjegyzés, sok iigyes elmefuttatás, de mindez hidegen hagyta a hallgatókat ; ellenben Nagy iW-nak lángeszű ötletei, Beöthy Ödön-nek csillogó szónoki tüzjátéka, Ktavzál-nak kesergő, szenvedélyes, szíve mélyéből áradozó szavai, s Kölcsey-nek sza-Századok. Ifi