Századok – 1876

PAULER GYULA: Ipolyi A. „Oláh M. levelezésé”-nek ism. 213

213 TÖRTÉNETI IRODALOM. Oláh Miklós, II. Lajos és Mária királyné titkára, utóbb magy. orsz. cancellár, esztergomi érsek és kir. helytartó Levelezése. Közli Ipolyi Arnold in. akad. igazg. és rend. tag. Budapesten, 1875. A m. t. akadémia könyvkiadó hivatala. (A magyar történelmi emlékek, első osztályának — Okmánytárak — 25-ik kötete) XXXIX. és 640 1. A nagy Yico Scienza nuovájában mondja, liogy az emberiség társadalmi fejlődése körben mozog. Bizonyos időszakokban visszatér a pontra a honnan kiindúlt, hogy ismét újra kezdje pályafutását. E tan — úgy látszik nekünk — nagy igazságot tartalmaz, egy kis tévedéssel. A történelem tüneményei közt vannak olyanok, melyek hasonlítanak egymáshoz, de nincsenek azonosak. A körforgás helyett tehát inkább mondhatnók, hogy az emberiség, vagy csak arról szólva, miről alaposabb és részletesebb ismereteink vannak, az európai emberiség — egy ösvényen halad, mely csigavonal módjára köröskörül kanyarogva vezet egy hegyre föl vagy hegyről le. Utjának minden kanyarulatánál eltűnik szeme elöl a hegynek egyik oldala, a másik oldalon találja magát, és látja azon vidéket, melyen talán már áthaladott, de az útnak alsóbb avagy fölsőbb fokán, látja azt ismét, de magasabb vagy alacsonyabb szempontból, tisztábban vagy homályosabban. Szóval — elhagyva a sántikáló hasonlatokat — annyi talán bizonyos, hogy az emberiség fejlődésében időnként, lassan, fokozatosan, de ellentállhatatlan erővel föltámadnak eszmék, tárgyak, melyekről mindenki hitte már, hogy régen el vannak temetve ; csakhogy más emberek fejében, más viszonyok közt mégsem a régiek többé és nem a halottak föltámadását, hanem egy fordúlatát jelentik a pályának, a melyen az emberiség — szeretjük hinni, hogy előre — halad.