Századok – 1876

SALAMON FERENCZ: A magyar hadi történethez a vezérek korában - I. 1

16 A MAGYAR HADITÖRTÉNETHEZ; A VEZÉREK KORÁBAN. más nyugotiaknak semmi taktikájok; mert tömött sorokba való előrolianás a lehető legprimitívebb hadi szokás, nem nevezhető taktikának. — Szintoly kevéssé lehet csatarendnek, parataxisnak nevezni a sereg csatatéri összeállítását. Leo császár kevés szóval híven jellemzi a feudális hadsereg alkatát. Mert igen correctűl fejezi ki az eskü általi kötelezettséggel a görög író azt, hogy a nyugat európai főbb nemesség kíséretében volt ekkor az a kisebb nemesség, mely a főúr hadi szolgálatában állott, mintegy fegyveres cselédségét képezte. Ez azonban nem változtatott a primitiv clan rendszerbeli csatarenden. A fegyveres cselédség nem hogy kisebbítette volna, hanem alkalmasint nevelte az egyenetlenséget a csatarend egyes elemei közt. E szerint a német s olasz sereg Arpácl idejében szervezet dolgában nagyobb mértékben volt nemzetségi, mint a magyar ámbár tudva van, hogy itt sem clan rendszer, hanem a feudalismus uralkodott. A császár a magyarokról följegyzi ugyan, hogy békében vagy a harcz szünetelése idején nemzetségek és törzsek szerint szoktak letelepedni a kövér legelőjű vidékeken ; de itt is szintoly tévedés volna clan rendszerre következtetnünk, mint ugyanazon kifejezésekből a németekre nézve. A családok és rokonok összetartása kétség kívül minden vándorlásban volt népnél meg volt, mint némelyiknél ma is meg van, anélkül, hogy nemzetségi közös birtoklás folyt volna ebből. Ha a magyaroknál, bejövetelükkor a clan-rendszer társadalmi és politicai ősi institutio lett volna, semmi féle parancs és hatalom nem lesz vala képes megszűntetni a födclogra, a harczban való sorakozásra nézve. Kétség kívül ebben lelte volna leghatározottabb kifejezését, s Leo császár ép úgy kiemelte volna a magyaroknál, mint kiemelte a frankoknál. Úgy látom, hogy a mit a magyarokra nézve kiemel, ellentétül van kiemelve. Hogy az ősi magyar társadalmi politicai szerkezetet e részben hibásan fogták föl, példa rá egy arab író tanúsága is, ki a magyarokról Etelközben laktuk idejében ír. — Ihn Daszta leírja a kazár hadsereg alkatrészeit: ') áll az 10,000 lovasból, melyet a. fejedelem. a maga zsoldján tart (háború idején kétség kívül), ezenkívül 1) Roessler, »Romanische Studien« a Toldale'kban. m