Századok – 1876

SALAMON FERENCZ: A magyar hadi történethez a vezérek korában - I. 1

SALAMON FERENCZTŐL. 17 a vagyonosak vagyonuk arányában a magok költségén állítnak ki lovasokat. Még rendes adózás is volt a kazároknál a IX-ik században. íme a kazár szervezet, mely már alapjaiban olyanforma, minőnek a magyar sereget a keresztény királyok korában látjuk. A magyarokról annyit mond az arab író, hogy fejedelmok 20,000 lovast állít ki. Jogunk van föltenni, hogy mivel itt is nem a nemzet, hanem a fejedelem lovasságáról van szó, hasonlókép zsoldost kell értenünk. — A kazár nemcsak rokon nép volt, hanem egy része a magyar nemzet alkatrésze lett. Árpád alatt a nemzet 10 nemzetségből állott, melyből hét magyar és három, kazár volt, utóbbiak kabar név alatt, mint az e részben teljes hitelű Constantin írja. A két nemzet szokásai nem különbözhettek nagyon egymáséitól, — annyira nem, hogy a magyart még a clan-rendszer alacsony fokán higyük, míg a kazárnál az állami élet fejlettségét csaknem ott lássuk, hol az európai keresztény államoké volt. Addig is azonban, míg alkalmam lenne bővebben kifejteni, miért nem hiszem azt, a mit historicusaink semmivel sem documentálva hirdetnek, mintha nálunk a vezérek korában nemzetségi rendszer uralkodott volna, s mintha Sz.-István reformja ennek eltörlésében állott volna, beérem a föntebbi főargumentummal, melyet a csatarend szabályosságából merítettem. Azt tartom, hogy lia a vérségen alapidő clan-rendszer kifejezést nem nyert a kisebb sereg-osztályoknál, annál kevésbé vehetjük a nagyobb osztályokat, a hét magyar s három kabar nemzetséget vérségi értelemben. Külön-külön vajda alatti hadat népet, vagyis hadtestet és politicai községet kell érteni alatta, mi lia a letelepedés után is állandóan megmarad, Magyarország oly forma herczegségekre oszlik, minő az angol keptarchia volt. Áttérek Leo császár más helyeinek magyarázatára. SALAMON FERENCZ. Századok. 2