Századok – 1876

SALAMON FERENCZ: A magyar hadi történethez a vezérek korában - I. 1

SALAMON I'EHENCZTŐL. 15 vették a területi akadályokat, azon esetet, liogy az előszágúldók visszavonulhassanak vagy a tartaléknak elő kell rontania. És viszont látjuk egy példáját annale, hogy a jó theoria bármely szakban világos magyarázatául szolgálhat a legtávolabbi idők és különbözőbb nemzetek szokásaira, A fentebbi példa nemcsak azt bizonyítja, hogy a bevándorlás korabeli magyarok értették a csatasorbeli hézagok szükségét, hanem hogy azokat épen az újkori legjobb theoria szerinti mérvben alkalmazták. De la Roche nagyonkicsiny hézagokat vél hagyandóknak a svadronok közt —t. i. 15—20 lépést. Leo császár is azt mondja, hogy a magyarok által hagyott hézagok oly csekélyek, hogy messziről föl sem tűnnek : — az egész csatasor egynek látszik. Legyen szabad ezúttal Leo Taktikája csak ezen egy pontjának hadtani magyarázatára szorítkoznom. De legyen szabad egyszersmind tovább menni s ezen pontnak némely politicai értelmezést is adnom. Alkalmasint tükörül vehetjük ezen hadrendet a társadalmi és politicai szerkezetre nézve is. Ha a magyar »moira« vagy »drungos« nem jelenthet egyebet, mint egyenlő számú lovas svadronokat vagy divisiókat, bizonyos az, hogy ezen svadronok vagy divisiók alakítása nem történhetett szorosan családok, vérségi ciánok szerint. Egyik családnak számos, másiknak kevés tagjai levén, a clan-rendszer svadronainak létszáma szerfölött egyenetlen lesz vala, — s legkevésbbé egy görög érdemesítette volna arra, hogy ily minden symmetria nélküli beosztást »rendes parataxis«-nak nevezzen. Leo császár ki is emelte volna az ily »clan«-szerű csoportosítást ; mert igen jól ismerte más akkori nemzeteknél az ilyent. — Még pedig ismerte azt az egykorú »frank «-oknál, azaz -.németeknél, olaszoknál és franc/iáknál, kiket ama név alatt szokott összefoglalni. Azt mondja Leo császár, hogy a frankoknál (tehát a németeknél is) se gyalognak, se lovasnak nincs meghatározott csatarendje. Nem állanak moirákba (mint a magyarok), hanem a törzsek (phülé) és atyafiságok (szüngeneia) vagy az eskü által kötelezettek sorakoznak együvé. A csatarendet egy tömegben tömött sorba állítják, s úgy rohannak bátran szembe az ellenséggel. Más taktikájuk nincs. — Tehát egy átalában nem volt a németeknek s