Századok – 1876

SALAMON FERENCZ: A magyar hadi történethez a vezérek korában - I. 1

12 A MAGYAR HADITÖRTÉNET11EZ A VEZÉREK KORÁBAN. Más helyen is a symnietriában a pedanteriáig menő görög, nagy nyomatékkal emeli ki, hogy a scytha népek csatasora határozatlan, szervezetlen, de közülök kivétel a magyar és bolgár, kiknek rendszeres »parataxis«-uk van. Ez többet jelent annál, hogy ezek egyenes tömött csatahomlokban állanak ki. Utóbbit Leo császár megjegyzi a németekről és olaszokról is, de koránt sem nevezi rendesnek parataxisukat, sőt ép az ellenkezőt állítja rólok. III. A MAGYAR CSATAREND ELMÉLETI MAGYARÁZATA. A magyaroknak hézagokkal fölállított csatarendje érdekes históriai adat, hadi szempontból, s fontos politicai következtetés is vonható belőle. A hadtudomány modern theoriáját veszem elő Árpád hadi szervezetének magyarázatára. Mint historicus követem a geologok azon fényes eredményekre vezetett eljárását, mely szerint minden hajdani állapotok és átalakulások magyarázatában alaptételül veszik, hogy ezer meg ezer évekkel ezelőtt ugyanazon természeti törvények működtek, mint napjainkban, s érvénytelen mindazon magyarázat, mely nem a most uralkodó erők és törvények természetéből indái ki. A hadiakban — valamint a politicaiakban is, századok folytában a dolgok természete oly kevéssé változott, mint az emberi lélek törvényei. Az alapelvek azonosak, csakhogy más-más viszonyok közt alkalmazták. Sőt talán a fönnforgó esetben, mint sok másban, a theoria nem csinált egyebet, mint az élet tüneményeiből abstrahált, mely tünemények koránt sem újak, hanem századok traditióikép maradtak ránk. A csatasorok hézagait a könnyű lovasságnál ezer év előtt hozták be a magyarok, s az újkori theoreticusok találmánya az, hogy okát és czélját szakavatottan meg tudták magyarázni. Lássunk egy két theoreticus tekintélyt. Guibert, kinek könyvét nem kisebb emberek, mint Nagy-Fridrik és I. Napoleon hadvezér-képző iskolának nevezték, az