Századok – 1876

SALAMON FERENCZ: A magyar hadi történethez a vezérek korában - I. 1

SALAMON FEftENCZTÖL. 13 intervallumok szükségét a lovas rohamoknál igen hathatósan kiemeli. Fölhoz egy példát. Ha egy-egy svadron áll szemben egyenlő létszámban, úgymond, s az egyik egy szakadatlan homlok sort képez, a másik pedig két egyenlő részre oszlik, ez utóbbinak mozgása gyorsabb, könnyebb és biztosabb, könnyen jut az ellenség oldalához vagy hátához, míg a széles homloksorban rohanó ennél nehézkesebb. És az egy csapatban levő mindig kevesebbnek képzeli magát, mint a kétfelé oszlott egyenlő számú csapat.. Nincs idő számlálgatni, — sa pillanatnyi hit néha minden a harczban Aztán folytatja, csalódás azt hinni, hogy az egy vonalban rohanó lovas század győzelem esetében egész homlokkal törte volna át az ellenséget. Rendesen vagy csak centruma, vagy valamelyik szárnya vág be, e szerint a rohanó homloknak csak egy része, úgy hogy a többi rész néha nem is jut el az összecsapásig. E szerint föltéve, hogy a nem működött rész a szárnyakra küldetett volna, jobb szolgálatot tesz vala. így szól a múlt századbeli tekintély. Bismarck, egy a napoleoni háborúkban sokfelé szolgált és sokat tapasztalt tiszt, mint hadtani író lett híressé 1818 táján,selméleteit Wurtemberg életbe léptette. Szintén az mondja a lovasság csatarendjére nézve, hogy a svadronok közt igen szükségesek a hézagok. Kerülni kell a felettébb hosszú sorokban való fölállítást mi mozgékonyságát gátolja. Ezen fegyvernem ereje a mozgékonyságban áll, s egész hadi mestersége a szükséghez képesti gyors fejlődés, s elszánt rohanás, mikor az alkalmas pillanat bekövetkezett. Voltak azonban e században is, kik a hosszú és Szakadatlan sorokba való támadást tartották legjobbnak a lovasságra nézve. Ilyen pl. Rocquancourt, egy hadi történet jeles szerzője. — De inkább tkeoreticus, mint gyakorlati szempontból indúlhatott ki. — Már csak a fentebbi tapasztalásból merítő tekintélyek is ellensúlyozzák ezen téveteg fölfogást. De legvilágosabban szól De la Roche Aymon, ki talán az első specialis munkát írta a könnyű lovasságról s átalán a könynyü csapatokrúl. Aymon a franczia forradalom miatt Poroszországba menekülve, ott mint lovassági tiszt szolgálta végig a napole-