Századok – 1875

Pesty Frigyes: Jelentés a Zólyom-megyei és uradalmi levéltárakról 73

PE8TY FRIGYESTŐL. 77 tott, élte megmentéseért, aug. 31-én kapott 80 dénár. Porpliirius serviai és macedóniai püspöknek, kivel az ellenség kegyetlenül bánt, és kinek sarcza 500 aranyra tétetett, kapott okt. '21-én 5 frt. stb. stb. Vájjon miért neveztetnek ezek mind ternesi kiadásoknak ? nem mondhatom, miután Temes vármegyével legkisebb összefüggésben nincsenek. A török ügyre vonatkozik Bosnyák Tamás füleld várkapitány három magyar levele Zólyom vármegyéhez. (Jegyzőkönyv, V. kötet.) A törökök több ízben betörtek Zólyom vármegyébe, így 1647. év május hava előtt a Végles vidékén fekvő Nagy-Szalatnya és Ocsova faluba ; 1649. évben több helységet, nevezetesen január 29-én Bucsa, Kovacso va, Ri bár, Hajnik ésHronzka, Brcznicska falvakat elpusztították és a lakosokat rabságba hurczolták. Egy más hadi mozgalomra vonatkozik Lippay György, esztergomi érsek 1645. évi levele, ki t. i. ex Újvár, dec. 20-án azt írja Zólyom vármegyének: »Azt is akaránk Kegyelmeteknek értésére adnunk, hogy az Svékusok Généralisa Dorsthenson levelet irván Szakolcza városának, kívánja, hogy az város és az több Morva meljett való jószágok ós várak meghódoljanak neki, és contribuáljanak, egyébaránt fenyegeti militaris executioval ; kit mindjárt ő Felségének is az mi Kegyelmes Urunknak tudtára adtunk, várjuk is arrúl ő Felségének rendelését és parancsolatját.« A vármegyei tisztek választására vonatkozó határozatok már a 16-ik századtól kezdve találtatnak. így 1571-ik év Szent-Mihály napja előtti csütörtökön Poltliári Soós István alispánná választatott, ki még 1572,1574—1576-ik években szerepeltezen hivatalban. Ugyanekkor választatott Rákóczy Imre szolgabíróvá, ki azonban a választást el nem fogadta, mert ő a török veszély miatt jószágait ott hagyván, mint menekvő (exul et profugus) jött e megyébe, a melyben szo Igái nincsenek ; különben is, jószágai három vármegyében vannak szétszórva, Ezen Rákóczy Imre,