Századok – 1875

Pesty Frigyes: Jelentés a Zólyom-megyei és uradalmi levéltárakról 73

78 ZÓLYOMMEGYEI S U BAD ALMI LEVÉLTÁRAK ki 1572-ik évben mindamellett szolgabíróságot viselt, vélemé­nyem szerint nem volt a Rákóczy fejedelmek családjából, sem nem a Rakovszky-akéból, mely okleveleinkben »de Rakov« név­alakban fordúl elő, és szintén hazánk ősi családjai sorába tarto­zik, hanem a Hont-megyei Rákócz faluból származó Rákóczy családból, mely, miként a Rakovszkyak, rákot visel czímerében, és jelenleg Hont, Nógrád és Pest megyékben él. Ezt azért tar­tom szükségesnek megemlíteni, mert több felső vidéki magyar családnál a névalak ilyetén változása tapasztalható. így az Osz­troluczky névnek az Osztrolukayval, a Radvánszkynak a Radvá­nyival, a Táborszkynak a Táboryval, a Madocsánszkynak a Ma­docsányival, a Micsinszkynek a Micsinyey névvel való azonossága kétségtelen. És ezen példákat nagy mennyiségre lehetne felvinni. A jegyzőkönyvekről szólván, fölemlítésre méltó még, hogy ezek kivételesen már a 16-ik században, de sűrűbben a 17-ikbeu foglalnak magukban magyar nyelven írt végzéseket, rendeleteket, tanúvallatásokat, jelentéseket stb. Zólyom vármegye szives intézkedése folytán, ott tartózko­dásunk ideje alatt, némely megyebeli kiváltságolt községek, mint Dobrona, Szászi, Bábaszék, Lipcse és Pojnik, eredeti leveleiket hozták el. A községi elöljárók magok, a jegyző kíséretében a vármegye házán jelentek meg, ott elénk terjesztették évszázados kiváltságaikat, melyeket a magyar királyoktól nyertek. Ezen oklevelek tekintélyes számmal vannak, én azonban idő rövidsége miatt csak az Arpádkoriakat másoltam le, összesen hat darabot, melyek közül legrégibb IV. Béla királynak 1254-ik évi levele, melylyel Dobrona és Bábaszék régibb — de csak általánosan érintett,.— kiváltságait megerősíti. Ezen kiváltságlevél kiveszi ezen két községet Zólyom vármegye hatósága alól, a lakosoknak pap és bíró választási jogot engedélyez, és peres esetekben ren­deli, hogy a tanúk a magyarok és németek sorából vétessenek. Ezen adat is az említett községek akkori nemzetiségi vi­szonyait világosítja. Mindezen községek nagyon szorgalma­tosan gondoskodtak arról, hogy a későbbi királyok is meg­erősítsék kiváltságaikat ; így Zólyom-Lipcse község a Nagy-Lajos király által 1340. nyert azon levelét, melylyel annak Kor­pona város kiváltságait engedélyezi, már 1347 és 1367. években

Next

/
Thumbnails
Contents