Századok – 1875

Knauz Nándor: II. A zágrábi krónika 684

680 AZ 1TEBÖI PRÉPOSTSÁG. Oltványi Pál azt állítja, liogy a Megváltóról nevezett Csanádi káptalan a vituliui apátság helyén 1219. évben a csanádi püspökség által lön alapítva, és a székesegyház káptalanának tagjai közül benépesítve, és ekkor nyerte a Megváltórül czímzett káptalan mostani nevét. Evvel egyezőleg egy pár sorral feljebb mondja, hogy II. András Magyarország királya nemcsak helybenhagyta a csanádi püspök emez intézkedését, hanem ő, s vele más főpapok is folyamodtak még Rómába Honorius pápához, hogy ezen secularisált apátságnak ily módon káptalanná történt átidomítását jóváhagyja, mit a pápa örömmel teljesített is. *) Itt a tévedések egész sorozatával van dolgunk. Ugyanis nem áll, hogy a király és a főpapok Rómába folyamodtak, hogy a pápa a secularisált itebői (vituhui) apátságnak káptalanná történt átidomítását jóvá hagyja, és hogy a pápa ezen kérelmet örömmel teljesítette, — a vituhui prépostság nem alakíttatott át káptalanná,ezt nem kérte senki a pápától, és ő azt jóvá nem hagyhatta» hanem igen helyeselte és megerősítette 1221. évben Desiderius csanádi püspök intézkedéseit. A helyeslés esztendeje mutatja, hogy, ha a vituhui prépostság csakugyan káptalanná átalakíttatott volna, ez semmikép 1219. évben nem történhetett; hiszen akkor a pápa még azon jelentések birtokában sem volt, melyeket ő a Desiderius által tett intézkedések czélszerüségéről kívánt. Az itebői (vituhui) prépostság káptalanná átalakítása ellen szól azon körülmény is, hogy még későbbi években is itebői prépostok neveztetnek, így 1233. évben: Mihály prepositus Ytubiensis,**) és 1239. évben szintén Mihály prepositus de Itubuy. ***) A legerősebb tévedés azonban azon állítás,hogy a Megváltóról nevezett káptalan a vituhui apátság helyén alapíttatott, és így 1219. évben ennek utódjává lett. Csanádi káptalan kettő volt, az egyik székes káptalannak vagy egyszerűen csanádi káptalannak neveztetett, főnöke preposi*) A csanádi püspöki megye birtok viszonyainak rövid története 65. és 82 lap. **) Knauz: Monum. Strigon. I. 297. lap. és Magyar Sión 1. 293. lap. Fejérnél hibásan Tytulensis Cod. Dipl. III. 2. köt. 326 1. ***) Fejér 111. 2. köt. 330 lap, és Knauz i. h. 330 lap. «