Századok – 1875

Knauz Nándor: II. A zágrábi krónika 684

PESTY FRIGYESTŐL. 681 tus cathedralis czim által lőn megkülönböztetve. A másik káptalan a Megváltóról neveztetett : Capitulum ecclesiae Sancti Salvatoris in C h a n a d i n o, melynek prépostja — mellékesen mondva — 1458. évben Atliila volt. Mindkét káptalan, saját kanonokjaival együtt Csanádon székelt. A két káptalan prépostjai nem ritkán ugyanazon egy oklevélben soroltatnak föl, előbb a prepositus cathedralis, utána a prepositus collegiatae ecclesiae sancti Salvatoris, — de megesik, hogy ezen utóbbit az olvasó -, éneklő-és őrkanonok nevei megelőzik. A Megváltóról czímzett káptalannak legrégibb prépostja 1237. évben említtetik, gyakrabban már a XIV. században for dúlnak elő, de a XVI. századot nem élte túl ezen káptalan, miután a csanádi székes káptalan a török foglalás megszűntével újra fölállíttatott, de nem egyszersmind a másik, mely vele századokon át együtt működött. Mint már emlitém, még 1239. évben neveztetik Mihály itebői prépost (prepositus de Itubuy), ki IY. Béla király meghagyásából Mátyást, az esztergomi érsek ispánját (curialis comes) Anyala nevü Komárom-megyei földbirtokának egy részébe bevezette. *) Ennél tovább az itebői prépostság lételét ki nem tudjuk mutatni. Már a XIII. században enyészett-e el, vagy csak későbben? erre történeti forrásaink nem adnak feleletet. De a község azért nem veszett el. Már az 1332. évi tized-lajstrom említi, hogy Itebev falunak János nevű papja volt, ki a pápai adószedőnek 13 banalist fizet. Itebev-t a torontáli főesperességben fekvőnek tűntetik föl, és Zsomboly, Becse, Kimankahida (olvasd ; Jankahida) Aracsa, Becskerek, Oroszi, Csőszterek, Modos, Tárnok stb faluval említik. Garai Miklós nádor 1411. évben Macedoniay Miklós kettős pénzbírságra ítéli : mert Ithebewi János, István fia, Itliebewi György, László fia, és Ithebewi Péter, Mihály fia ellen törvénybe idéztetvén, meg nem jelent.**) V. László király 1456. Temesvárról Sz. András napján kelt levelével, meghagyja a tituli káptalannak, hogy Szilágyi Mihályt, a neki *) Fejér IV. 1. köt. 156 lap. Magyar Sion I. 370 lap. **) Perger : Bevezetés a Diplomatikába III. "J48 lap.