Századok – 1875

Szabó K.: Egy székely örökségi per 1635-1538-ban 592

szabó károlytól. 601 meg, de személyesen is élénk részt vettek a tárgyalás menetében Miután mindkét fél ügyvéde bemutatta a vajda említett halasztó levelét, melyben az ügy addigi folyása le volt írva, a felperes fél ügyvéde következőleg adta elő keresetét,hogy az alperes Lázárok Kisfalud hatalmas elfoglalásáért, ne csak a székely birságban, hanem a nagyobb hatalmaskodás tettében és fejvesztő ítéletben, s annálfogva fejők s minden jószágok elvesztésében marasz taltassanak el. Az alperesek ügyvéde erre azt válaszolta, hogy a Székely hűtlenség eseteket és bűnügyeket kivéve fejét sem, jószágait pedig sohasem szokta elveszteni. Föltéve tehát, hogy az alperesek hatalmasul foglalták volna el az említett helységet, akkor is maradnának a 24 márka bírsággal és a jogtalanul elfoglalt jószág visszabocsátásával. Úgy, de sem a bírságot fizetni, sem a jószágot visszabocsátni nem tartoznak ; mert készek elegendő bizonysággal igazolni, hogy azon jószágok őket igaz jogon illetik, azokat az említett zavarok előtt is ők bírták s ezen zavarok közben vesztették el. Ezen válaszra Szentgyörgyi Mihály, mintegy magával küzködve, azt felelte vissza, hogy ő nem örömest ugyan, sőt akaratja ellen, mindjárt olyas valamit akar előterjeszteni, hogy az alperesek ellene többé semmit se igazolhassanak. Ezen nyilatkozatra heves, ingerült jelenet következett. Mindkét fél nagy tömeg emberével nyoműlt a törvényszék színhelyére. »Világos volt — mond az ítéletlevél, — hogy ha a felperes föltett szándékát, melyre nézve haboz vala, végrehajtja , abból az egész székely országban nagy lázadási mozgalom támad : mert azt beláttuk, hogy az a dolog, kivált az alpereseket tekintve, nemcsak magokat a feleket érdekli. Mi azért inkább az ország mostani állapotját, mint magát a felek perét véve fontolóra jónak láttuk a feleket külön-külön hallgatni ki, azért is, hogy ha valahogy egyesség magvát vethetnők el közöttük.« Kiküldvén tehát a bírák a feleket, előbb a felperest hivaták be s megkérdezék, mit adhat olyast elő, a mi ellen az alperesek többé semmit sem igazolhatnak ? ki is azt mondá. hogy az alperes Lázárok János király vajdasága idejében örök hűtlenségben fej- és jószágvesztésben marasztaltattak el, erről az ítélet-levél is kezénél van, s a peres jószágot ezen czímen s ezen jogon adományozta volt a mostani királyi felség, az ő bátyjának néhai 43*