Századok – 1875

Szabó K.: Egy székely örökségi per 1635-1538-ban 592

szabó károlytól. 599 jószágok elfoglalása s fegyveres erővel visszavétele ezen viharos idő viszontagságai között gyakori, úgy szólván mindennapi dolog volt. Ezen tűrhetetlen állapotnak végre is az 1534-dik évi őszszel János király által tartott erdélyi országgyűlés az által akart véget vetni, hogy törvény czikket alkotott, melynek értelmében a két király közötti villongások alkalmával bárki által bármi módon elfoglalt jószágok mindenkinek, még azon hirteleneknek is visszaadandók voltak, a kik János király hűségére már vissza­tértek vagy ezután vissza fognak térni. ') Ezen törvényczikk erejében, s János király kegyelem-leve­lében bízva foglalták aztán vissza erőhatalommal 1535. elején a Lázár testvérek a Szentgyörgyi Tóthoktól Kisfaludot, mint tör­vényes székely örókségöket, S ezen foglalás adott alkalmat a Szentgyörgyiek és Lázárok közt folyt, s 1538-ban János király­végítéletével befejezett perre. A pert 1535-ben az április 23-dikát megelőzött napokban Szentgyörgyi Tóth Mihály, a Kisfaludot 1521-ben adományban nyert, de már akkor elhalt Tóth János testvére, a maga és em­lített Tóth János árvái nevében Maros-szék törvényszéke előtt indította meg. Előadta itt, hogy a közel múlt napokban Lázár János és Eerencz az ő Kisfalud nevű helységöket az ottani két kerekű malommal és minden tartozandóságával hatalmasúl el­foglalták és törvénytelenül bitorolják, mely elfoglalással nekiek 200 forintnál több kárt tettek. Erre az alperes Lázárok azt vá­laszolták, hogy ők Kisfaludot nem hatalmasúl, hanem a legkö­zelebbi őszi országgyűlés végzése s a király helybenhagyása következtében foglalták el, mely szerint a múlt zavargások alkal-Ezen János király által 1534. oct. 18 dikára Tordára hirde­tett, de később oct, 28-ra Szebenbe áttett s ott tartott erdélyi ország­gyűlés kétségtelenül igen fontos törve'uyczikkei mind a mai napig isme­retlenek. Eddig csak a brassaiakhoz intézett királyi meghivó-levél és a gyűlés elhalasztására s áttételére, valamint a Gritti megöletése miatt népszerűvé lett Majlád István vajdává kineveztetésére vonatkozó adatok vannak közzétéve Fraknói által, Magyar országgyűlési e m­lékek I. köt. 470 és 473. I. — Az elfoglalt jószágok visszaadásá­ról szóló törvényczikkről csak Majlád vajda 1535-diki itélet-leveléböl értesülünk. Lásd : Függelék II. s z á m. Századok. 43

Next

/
Thumbnails
Contents