Századok – 1875

Wertheimer Ede: Ranke Lipót (Tanúlmány) 583

wertheimer edétől. tokát. »Jönni látom az időt — mondja — midőn az újabb kort, nem fogjuk többé csak az egykorú történetírókra, — kivévén' a mennyire eredeti tudósításuk ér — annál kevésbbé az azokon alapúló földolgozásokra építeni, hanem a szem. tanúk jelentéseire s az eredeti közvetlen okiratokra« Históriai seminariumában, Németország e nemű intézeteinek legjelesbikében, s a többi utána alakúlandókra nézve példányképében, e tanokkal szóbeli közlés, s gyakorlatilag igyekezett hallgatóira hatni. Kutattak ugyan Ranke előtt is derekasan és Niehbur az ő előképe volt ; de Ranke állítá föl legelőször az irányelveket, s Németországban senkisem merészlendi az általa megtört ösvényt elhagyni. Raumer bizonyára jelentékeny ember és érdemei a német történet írás körűi megbecsülhetlenek, miután ő volt, ki legelső hozta közelebbi viszonyba a történelmet a német nagy közönséggel. A »Hoheustaufok«-rúl szóló műve, korszakalkotó. De hiányzott benne a mag : a mélyre ható critica. A történetben az igazságot pedig ugyancsak megkívánjuk. Mindkét kellék nagy mértékben meg van a pápák történelmében, s azért igényelheti e mű, hogy a művelt olvasóknál közkézen forogjon. De mily messze vagyunk e tekintetben a históriával. Talán nem térek el tárgyamtól, Guizotnak következő szavaira emlékezvén: »Regényt akarunk? tekintsük csak közelebbről a történelmet. Emberi életet legbensőbb nyilvánúlásaiban, a legdrámaibb jelenetekkel, az emberi szív legelevenebb tulajdonságaival találandunk, s mi több, souverain ingerrel körítve, a valóéval.« Ranke sokat és messzire utazott, levél és könyvtári kutatások érdekében. »Ne sajnáljuk azt — írja magára vonatkozólag — ki látszólag száraz tanulmányokkal foglalkozik, s ezeknek miatta sok vidám nap élvezetétől fosztatik meg. Igaz, hogy holt papírok, de az élet residuumai, melyekből lassanként azok szellemét puhatolhatjuk ki.« Buvárlatatinak eredményét a pápák történelme mellett »Reformationsgeschichte.«, »Französische Geschichte im XVI. u. XVII. Jahrhundert«, »Englische Geschichte im XVI. u. XVII. Jahrhundert« czímű munkáiban dolgozta föl. Reánk nézve kiváló érdekkel bír 1869-ben megjelent munkája »Wallenstein történeté«-ről ; Bethlen Gábor erdélyi fejedelemre