Századok – 1875

Wertheimer Ede: Ranke Lipót (Tanúlmány) 583

SZÁZADOK. A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KÖZLÖNYE. Kilenczedik füzet. 1875. November hó. Il a n k o Li p ő t. (Tanulmány.) Mint Rankenak tanítványa és tisztelője, a kitűnő tanárnak működését igyekszem vázolni. Ki ne ismerné Ranket, ba a történész nevére csak legkisebb igényt tart is ? Ki ne állana szellemének varázsa alatt, lia nem közvetlen tanítványa is ? Németországot tekintve, nincs egyetlen egyetem is, melyen ne lenne Ranke iskolájából kikerült történetíró. Anglia és Francziaország fordítások által tették sajátjukká müveit. Ily jelentőségű történetíró méltatásánál szorűlunk-e egyáltalán mentségre ? A név kezeskedik a tárgyért, s a szerző szőrül inkább mentségre, ily neliéz tárgyat mervén választani ; mert nagynak kell lennie, ki igazán nagyot akar. Kiváló egyének műveit olvasván, könnyen hatalmas alakoknak képzeljük azok szerzőit. így jártam én is Ralikéval, s személyéről ilyetén képet alkotva jöttem Berlinbe — néhány évvel magánéletbe visszavonülta előtt, mely körülbelől 1872-ben történt — előadásait hallgatandó. Mennyire meg voltam azonban lepve, midőn Ranket először megpillantám ! A képzelt daliás alak helyett, alacsony, nem hibátlan termetű egyén állott előttem. De minő kárpótlást nyújtott a fejére vetett tekintet mely annak bevallására kényszerített, hogy oit a gondolatok világa honol. Nagy, kifejezésteljes kék szemeiből, melyeknél szebbeket sohasem láttam, reánk vetett tekintete, s magas világos gondolkozásra mutató homloka, egyenesen rokonszenvünket keltik föl ; barátságos mosolya, finom metszetű ajkai s majdnem teljes hajzata , mely hullámfürtökben övedzi homlokát, elannyira hat-Századok. 42