Századok – 1875
Szabó K.: Az Andrássy-család 1569-diki csíki adomány-leveléről 430
436 az aíldkássyak csíki adománylevele. lálhatjuk megingatva. II. Lajos 1517 - diki adománylevele ugyanis, mely eredetiben a gv.-fehérvári káptalan levéltárában van, szól a szent-léleki várról és tartozandóságairól. Úgyde ezen vár azon királyi végvárak (castra regia finitima) közé tartozott, melyeket a Székelyföldön a magyar királyok ősidőktől fogva épen oly kizáró királyi joggal bírtak és épen úgy eladományozhattak, mint akár Pozsonyt, Komáromot vagy bármely királyi várat. Ezen székelyföldi királyi várakról és azok jogi természetéről még Kállaynak sejtelme sem volt ; most már azonban, miután a székelyföldi királyi végvárak közül a Kézdi-széki-szentléleki várat a XIII. század közepétől, az Udvarhely széki Udva-rd (mai Udvarhely) várát a XIV. század elejéről, a Szepsiszéki Várhegyet a XIV. század közepéről oklevelesen ismerjük s látjuk, hogy ezen várakban a király által kinevezett várnagyok hivataloskodtak *), nem lehet többé kétségbe vonnunk, hogy a Székelyföldön is, — hol egyébiránt a székely örökségekben királyi jog nem létezett, — voltak királyi birtokok, melyek adomány tárgyát képezhették. Világosan kitűnik ez Laczkti András erdélyi vajda 1353-iki leveléből, melyben I. Lajos király egyenes meghagyása folytán megparancsolja Lőkös mesternek a székelyek és Brassó ispánjának, és Orbán várhegyi királyi várnagynak, hogy a várhegyi királyi végvárat, mely hajdan a székelyek a régi királyok parancsára a pogányok és besenyők ellen építették s legközelebb a berohant tatárok megrongáltak, javíttassák ki és jól erősíttessék meg ; a vártól 200 dűlőnyire a hegyek közt fekvő Székely-néz nevű romlott őrtornyot pedig, mint a mely különben is sem kémlésre, sem védelemre nem elég alkalmas, lia kastélylyá átalakítni nem lehetne , rombolják le, föntartván azonban a király tulajdon- és rendelkezési, valamint adományozási jogát az őrtorony helyéhez. **) Ezeket tudva, nem fogjuk helyeselhetni Kállay nézetet, mely szerint II. Lajos a szentléleki várat 1517-ben »a székely törvények szelleme ellen« adományozta volna Szapolyai János erdélyi vajdának : mint*) Székely Oklevéltári, köt. 8., 17., 30 és 62. 1. **) Reseruata tarnen in terram proprietate Regie Serenitatis prout voluerit usuandi, conucrtcndi ac donandi. U. o. 63. 1.