Századok – 1875

Thaly Kálmán: Magyar történetírók életéhez. V. Bél Mátyás 282

284 'ÏÀUCZÂ, darabra átvizsgált csomagai egyikében találtuk ; s minthogy belőle nemcsak azon életrajzi új részlet, — hogy t. i. Bél Mátyás ifjúkorában a pietismus felé való hajlással vádoltatott, — érdekes, hanem általában az egész levél becses az akkori tanügyi állapotokra, és így a mívelüdéstörténet egyik legfontosabb ágára nézve : jónak láttuk azt egészen közzé tenni, — különben sem lévén terjedelmes. THALY KÁLMÁN. — A történelmi bizottság 1875-iki kútfőkiadványai. A képviselőház a magyar nemzet történelmi emlékeinek közzétételére a folyó 1875-ik évre is megszavazá a 20,000-ről tavaly leszállított 15,000 frtot. Ezen összeg képezi az akadémiai történelmi bizottság rendelkezésére álló pénzalapot, melyből a jelen évre a következő, részint már sajtó alatt levő, részint pedig sajtó alá készülő müvek kiadása határoztatott el ; ú. m. a Magyar Történelmi Tárból a XX. és XXI-ik kötet, (Toldy Ferencz) ; Brutus magy. udv. történész munkáiból két kötet, (Toldy F.); Szamosközyből egy kötet (Toldy Ferencz) ; Verancsics munkáiból egy kötet, (Wenzel Gusztáv) ; Krytoboulos byzanti seriptorból egy kötet, (Szabó Károly) ; II. K ák ó c z i Ferencz „Vallomásai" , egy kötet ; az Archívum Rakoczianum I-ső osztályából gr. Bercsényi Miklós Rákóczihoz irott leveleinek első része, egy kötet, (Tlialy Kálmán) ; ugyanannak Il-ik osztályából a harmadik kötet : Angol diploinatiai iratok, (Simonyi Ernő) ; a Magyar Országgyűlési Emlékek harmadik, és az E rd é 1 y i Orsz.gy. Emlékek első kötete (Fraknói Vilmos és Szilágyi Sándor) ; az Anjou-diplomatarium második kötete, (Wenzel Gusztáv); a Mátyás-kori diplomatarium első kötete, (Nagy Iván és b. Nyáry Albert) ; Oláh Miklós esztergomi érsek levelei, egy kötet, (Ipolyi Arnold) ; a Londoni Okmánytár utolsó kötete, (Simonyi Ernő). Végre a bizottság a Nagy Imre-féle Hazai Okmánytár hatodik kötetét is segélyben részesíti, mely kötet csupa Árpád-kori oklevelekből álland. — Ekként a bizottság ez évi kiadványaival az Árpád-, Anjou- s Hunyady-korszak, a XVI-ik század, a .Báthoryak és Bocskay, és végre Rákóczi kora, s hazánk történelmének úgy diploinatiai, mint had- és belügyi része, nemkülönben régibb történetirodalma egyaránt jelentékeny gyarapodást nyerend.