Századok – 1875

Nagy Iván: A neczpáli levéltár 223

22 fi A NECZPÁLI LEVÉLTÁR. sűlésével tanúsítá. III. András király mindjárt trónraléptekor az elődei által nagy mérvben szétosztogatott korona- és várjavakat az állam részére visszaszerezni igyekezvén, Jánostól és testvérétől is elkoboztatta Neczpált; azonban nemsokára, 1295-ben figyelembe vévén IY. László király adománylevelét, és az abban följegyzett, valamint már újabban az ő országlása alatt szerzett érdemeket is, melyek szerint Neczpáli János, az Albert austriai herczeg elleni ütközetben, Bécs alatt ismét vitézül barczolva sebet kapott, nemkülönben Adorján vára alatt is és egyéb más liarczokban vére hullásával nehéz és hü szolgálatokat tett, az elkobzott Neczpált visszaadta, és IV. László király 1287. évi adománylevelét átírva, megerősítette *). Marchankának említett két fián kívül egy leánya is volt, (nevét nem tartá fel okirat), ki Nagyfai Pálhoz ment férjhez, a kitől származott Nagyfai János, kit ezen anyja és nagyanyja után, a kelengye- és leánynegyedből 1356-ban elégítettek ki Neczpáli Imrének és Jánosnak fiai, az esztergomi káptalan bizonysága szerint. Hasonló történt a Marclianka fiának Balázsnak, ki magnélkűl halt el, özvegye Gombási Katarina után járó jegybérre nézve, melyből Katarina testvérének Gombási Jánosnak fia János, Neczpáli István és György által 1364-ben a túróczi convent előtt lőnek kielégítve, miről az illető oklevél eredetben szintén a családi levéltárban található. Eddig Marchankának csak két fiát ismertük : Jánost és a magvaszakadt Balázst. Most azonban az orodi káptalannak egy, 1364. évben kelt osztályleveléből azt látjuk**), hogy Marchankának még másik két fia is volt, névszerint Lewkes és Domokos, kik az ország alsó részébe Temesvár környékére szakadtak és ott mint az Iktári Bethlen család osztályos vérsége bírtak jószágokat. ITgyanis az említett osztálylevél szerint János és Péter Bethlennek fiai, és Istvánnak fia Mihály egyrészről, másrészről pedig Miklós, Domokosnak a Marclianka fiának fia, és *) Az eredeti oklevél hártyán vörös-sárga selyemről függő kettős pecsét töredékeivel a levéltárban B. XI. nro 4. alatt található. **) Az orodi káptalannak Zsigmond király megkereső parancsa mellett 1420. évi kiadványa, eredetiben, hártyán, fehér kender-zsinóron függő ép pecséttel van meg a levéltárban.