Századok – 1875

Nagy Iván: A neczpáli levéltár 223

NA.GY IVÁNTÓL. 235 M á r t o n Lewkesnek fia, egymásközött atyafiságosan és kölcsönös örökösödés kikötése mellett megosztozván, a Bethlen-fiaknak jutott Zaránd megyében Eösi és Seprős helységek felerésze, a Marclianka utódoknak pedig jutott Temes megyében két falu : Andochfalva és Dragonfalva, melyek Iktár és Eniszten között a Temes vize mellett fekszenek, tovább a Rékaspatak tövénél három falu : Pósafalva, Bratiszlófalva és Pádéfalva, összes tartozékaikkal. Az itt osztozott Neczpáliaknak ezentúl nyomát veszti a levéltár, de osztályos vérségi jogrúl szóló oklevelek találhatók még a XVII. századból is. Nevezetes ezen oklevél a Bethlen családra vonatkozó adatainál fogva is, és igazolja fönnebbi kijelentésemet, hogy tudniillik történelmi családaink hézagos és hibás ismertetéseik még újabb nyomozásokat igényelnek, és épen így vagyunk a Bethlen családdal is, melynek emez összeköttetését sem bírjuk tisztázni és eligazítani mindezideig*). De térjünk vissza a Neczpáliakra. Marchankának annyi sebet kapott hős fiáról János ról IIT. András királynak említett 1295. évi megerősítő adománylevelén túl nem maradt fenn több okmány ; valószínűleg nemsokára maga is elhalt. Két fia maradt : Imre és János, kiknek 1345-—1348-ban birtokháborítási bajaik voltak a szomszéd Gyulafalva (Dulicz) birtokosaival, kik közül Gyulának fia János és ennek fiai Miklós és Mihály, Neczpáli Imrét 1350-ben, midőn Sz.-Mártonból hazafelé ment, útjában kegyetlenül meggyilkolták. A meggyilkoltnak legidősb fia György főbenjáró perbe fogta a gyilkosokat, kik (t. i. Gyulafalvai Miklós és Mihály) 1361-ben akir. curia által fej- és vagyon-vesztésre ítéltettek, és a javak a megöletett Neczpáli Imre fiának, a túróczi convent beiktatása szerint átadattak **). így jutottak által Neczpáli Imre utódai a duliczi, bélai és sz.-mártoni részbirtokokhoz. *) L. Magyarország csaíádai II. köt. 68. 1., hol ki van mutatva, hogy maga Bethlen Elek, ki szintén írt családjáról, Wagner, Lehoezky, Buday és Kőváry után sem lehetett eligazodni a nemzedékrend első ízeinél, értve a XIII., XIV. században élőket. **) Az oklevelek eredetben a es. levéltár P. osztály fasc. I. uro. 2. 3. 4. 5. 6. 7.