Századok – 1875

Nagy Iván: A neczpáli levéltár 223

NAGY IVÁNTÓL. 233 tiscariorum nostrorum), Kok helységet.*) Ugyané királytól 1287-ben kelt királyi adományban kapja a két megnevezett testvér a Túrócz megyei Neezpál helységet (terrain seu villám nostra m Nachpal vocatam), mely valószínűleg eddig várföld, — úgylátszik — Szklabina vár tartozéka volt **). Ez iclötöl az adományozottak utódai mint törzs- és névadó-törzsvagyonnak, birtokosai maradtak a család magvaszakadtáig. Az adománylevélben***) Jánosnak mint főadományosnak érdemei soroltatnak föl. Ezek szerint azon végzetes csatában, melyben Ottokár cseh király maga is elesett (1278. aug. 26-án), J á nos hősiesen harczolt és sebet kapott; hasonlóan (1279-ben) a kunokon a Hódostónál vívott győzelmes ütközetben is vitézségét halálos megsebemae latinitatis, Auctore Carolo Dufresne (lom. Du Cange. Basileae, ( 1762.) lia nem csalódom :tized-vagy bérfizető; mert tomo II. p. 2. pag. 134. J, i I us, 1 i d u s, 1 e d u s, adscriptitius, servus glebae, Glossae interlineares legis Salicae : 1 i t u s, fiscalinus, vel Sanctuarius : idest qui in publicis, privatis, aut ecclesiarum fiscis seu praediis degit. Továbbá írja »Ex hoc Legis Longobard., titulo Muratorius infert eamdem fuisse L i t, o r u m conditionem, quae fuit Aldiorum, ac proinde 1 i t o s potius dicendos esse L i b e rtos colonos, quam servos glebae.« A Cario szóra pedig tomo I.parte II. pag. 176. Cario, G a r i o n, Jus cariatoris, seu illius, qui décimas colligebat, easque cariabat in liorreum Decimatoris. Haec videtur origo Carion i s, qui quoniam ex decimis ipsis percipiebaturledisme de le disme,decimadeeimae etc. Ezekből azt hiszem, hogy litiscarius, vagy többes birtokos esetben litiscariorum tizedbér-fizetőt jelenthetett. Az egész szó nem található Du Cange-nál. *) Most Kok (vagy Kak) helység vagy puszta nincs Nógrád vármegyében. Messzebb keresni pedig a szomszéd megyében (példáúl Kóka helység nevében) nem merném. **) Ide látszik mutatni a Zatliureczky család ősei részére 1269-ben kelt határjárási oklevél, melyben Paulus de neezpál említtetik, Fejér Cod. Dipl. torn. IV. vol. 3. p. 542. E P ál nem mint birtokáról, hanem valószínűleg mint születési vagy lakóhelyéről neveztetett Neczpáli-nak. ***) Ez adománylevél megvan a neczpáli levéltárban eredetiben , hártyán violaszín, zöld, sárga selyemről függő pecséte nagy részével, és az esztergomi káptalannak 1340. évi átiratában is ; sőt meg kell lenni az elenchus szerint a túróczi couventnek 1454. évi átiratában is. Ez utóbbi példányból másolva adta ki Gyurikovic'i György, Hormayr Archiv 1828. II. fűz . 48. lapján és utána Fejér György Cod. Dipl. V. vol. 3. pag. 348, de oly hibásan és oly nagy kihagyásokkal, hogy újabb hibátlan kiadása méltán kívánatos,