Századok – 1875

ifj. Kubinyi Miklós: Egy török bég parancsa a hódoltság idejéből 213

TÁRCZA. 219 mint érdekesen egybeállított mű fog megjelenni a Franklin-társulatnál, e czím alatt : „Wesselényi Anna. Elet-és jellemrajz. 1584—1649.« Már april hó folytán kikerülend a sajtó alól. — Fridrich István, eultusministeri tisztviselő, s társulatunk tagja, f. é. február 6-kán, hosszabb betegeskedés után, élte 28-dik évében elhunyt. A boldogult jeles képzettségű ifjú, a történelem, de különösen a régészet terén szenvedélylyel és sikerrel fáradozott vala, nevezetesen több jutalmazott történelmi és érmészeti értekezést szerzett, a Századok korábbi évfolyamai is tartalmaznak egy-két becses közleményt tőle ; legfigyelemreméltóbb müve azonban a hazai műemlékek nagy buzgalommal és fáradsággal összeállított lajstroma, melyet a eultusministeri um nyomatott ki. Az Arch. Értesítőben számos czikket közlött. Korai halálát valóban fájlalnunk leliet. Áldás emlékezetén ! — Búbereki rectius Bubenkius, alias Dobos. Csak most jutott kezünkhöz a S z a n a Tamás által folyvást tanulságos, komoly irányban szerkesztett »Figyelő« f. évi 4-ik száma, melyben F i nd u r a Imre »Egy régi magyar képzőművészről« czímü, bennünket közelebbről érdeklő czikket közöl. A közlő annak idejében megjegyezte Szalay Ágoston ismert túdósunknak a Magyar Történelmi Társulat ezelőtt már mintegy hat évvel tartott egyik ülésén tett abbeli műtörténeti fölfedezését, hogy Comenius János »Orbis pictus«-a 1685-iki lőcsei képes kiadását egy hazai, eddig ismeretlen művész diszíté illustratiókkal. Szalay e xilograph nevét, egyik metszetéről »Jonas Buborék i u s --n a k, tehát Búbereki Jónásnak olvasá. (V. ö. Századok, 1874-iki évf. 206. 1.) Findura Imre úr e nevet, a birtokában levő példányok metszetei egyikén szintén feltalálván, azt »Jonas Bu beult ius«-nak olvassa, s ebbeli állítását Bartholomaeides László »Notitia Comitatus Gömöriensis« czímü művéből *), továbbá ugyanannak »Memorabilia Provinciáé Csetnek« czím alatt 1799-ben Beszterczebányán nyomatott munkácskájával igazolja. Ez utóbbi munkácskában a Csetnek vidéki Bubenkius-család egész genealógiája is közöltetik, »alias Dobossiorum propago.« A család eredeti neve ugyanis Dobos vala s 1658-ban nemesíttetett meg e néven, mely később, tótos vidékre *) »Monendum porro est eundem Virum (t. i. Bubenkius Jónás) seulptorem ctiam fuisse, atque icônes Orbis picti Leutschoviae opera ejus in IV-to editi, manu et scalpello ipsius confectas esse, ut p. 153 ostendit, in qua legas« etc. írja Bart.holomfïeides, i. '.n. 414. lapján.