Századok – 1875

ifj. Kubinyi Miklós: Egy török bég parancsa a hódoltság idejéből 213

220 ITÁKCZA. költözködvén,elszlávosodott.(Buben tótúl=Dobos.) Jónásnak atyja Dobos-Bubenka András, ochtinai ev. lelkész volt, s maga Jónás, ki Eperjesit végzé iskoláit, Lőcsén telepedvén le, ott mint kántor és tanító működött, s a xilographián kívül a zenét és költészetet is müveié, nevezetesen vallásos szellemű német ódákat írt. Mikor halt meg? nem tudni. — Findura úrnak mindenesetre elismeréssel tartozunk ez érdekes felvilágosító közleményéért. — Vegyes közlések. Az országos levéltár használata történetbúvárok számára, egy legújabb belügyministeri rendelet szerint, az 1740-ik évig csupán az országos levéltárnok szóbelileg kikérendő engedélyétől, az említett éven innen azonban ministeri külön felhatalmazástól tétetik függővé. — Az akadémiai »Török-magyarkori Államokmánytár«-hoz egy mind a hét kötetet felölelő n é v- és tárgy m utat ó adatott ki, önálló füzetben. E meglehetős bő és igen pontos segédmunkát, Y á r f a 1 v i N a g y J á 11 o s derék ifjú történetkedvelő állította össze, s a gyűjtemény szerkesztői Szilády Áron és Szilágyi Sándor közlik. — O r t v a y T ivadartól egy az ő szokott alaposságú nyomozásai után írt tamílmány jelent meg, a Szent-Gellért, máskép Szent-Bernát-féle Csanádi apátságról ; különlenyomat az A r e h. Közleménye k bői. — Szintén egy másik említést érdemlő különlenyomatú füzet küldetett be hozzánk I v á n y i Istvánt, tagtársunktól ; mely is Temesvár, Lúgos, Karán-Sebes, Lippa és környékeik 1571 —1658 közötti történeteit tárgyazza, s eredetileg a »Temesi Lapok« f. évi 31. és következő számaiban látott világot. A t. szerző csak nyomtatott kútfőket használt ugyan : de ezekből gondosan merít, és csinosan beszél el. Nagyon helyesen teszik a vidéki lapok, midőn ily tartalmas és hazaszeretetre ébresztő irányú munkálatokat közölnek, léha novellák, és a nagy, világpolitika ismétlése helyett. — Révész 1111 re »Figyelmező«-jének f. évi második füzetét kaptuk. Mint rendesen, úgy ezen füzetben is élénken van képviselve a magyar prot. egyháztörténelem, eredeti közlésekkel, és pedig ezúttal S z i n n y e i Gerzson, K é v é s z Imre, T h a 1 y Kálmán, Csúthy Zsigmond és Liszkay József tollából ; ezek közül Szinnyeié a sáros-pataki ref. collegium könyvtárából érdekes adalékokkal egészíti ki ifj. Bölöni Sándor és Szabó Károlynak Komáromi Csipkés György irodalmi működéséről a Századok 1873-iki folyama február és május havi füzeteiben foglalt becses közleményeit. — Az irodalmi működéséről is előnyösen ismert Fereuçz József kolozs-