Századok – 1875

ifj. Kubinyi Miklós: Egy török bég parancsa a hódoltság idejéből 213

218 TÁRCZA.. ország története, Macaulay Anglia története II. Jakab trónra léptétől, C a r 1 y 1 e franczia forradalom története, Lewes bölcsészet története Thalestől Comte-ig, és N i s a r d Rotterdami Erasmus, Mórus Tamás és Melanchton életéről írt tanulmányai. Egész tárháza a világirodalom remekeinek, melyek átültetése hogy a mi történetirodalmunk s általában nemzeti művelődésünk fejlődésére emelő hatást gyakoroljon, — a legőszintébb kívánságunk ! — Dualszky JállOS nyitrai kanonok úrtól »Nyitra vár és város történelmi vázlata« czímü monograpliia jelent meg és küldetett be hozzánk. Érdekeltséggel forgattuk át az élénk gondossággal, tárgyszeretettel és igen sok jóakarattal írt kis müvet, mely a nevezett gyönyörű fekvésű és történelmileg oly nevezetes vár és városnak, úgy környékének, kivált jelen állapotát behatólag s érdekesen ismerteti ; úgy hogy különösen azon t. tagtársainknak, kik társulatunk f. évi nyitrai kirándúlásában részt szándékoznak venni, mint előleg tájékoztató kalaúz, igen jó szolgálatot teend e könyvecske, melyet Nyitrának elég nagy és csinos kőnyomatú látképe is díszít, s a nevezetesb épületek egyenként leiratnak benne. A történelmi részről azonban, sajnálatunkra n e m nyilatkozhatunk ennyi elismeréssel. Oka pedig ennek leginkább abban rejlik, hogy a ft. szerző, — saját bevallása szerint is, —• jóformán csak Vurum, Dudik, Palma, Engel stb. munkáit, szóval csupa régibb keletű müvet használt, és így a mit az ri j a b b történetírás Nyitrára nézve emlékezetreméltót napfényre hozott, »vázlatá«-ban értékesíteni elmúlasztá. Ekként lön aztán, hogy pl. Nyitrának Rákóczi-kori története (23 — 25 1.) igen hézagosan ütött ki, s még így is telve van hibás adatokkal*), — holott ezek némely újabb, speciálisán e tárgyú kiadványokból könnyű szerrel kiigazíthatók lettek volna. S körülbelül ekként van ez más korszakoknál is. — Deák Farkas t. tagtársunktól egy önálló forrástanulmányok nyomán írt, és mint a társulatunk egyik korábbi ülésén felolvasott mutatványból minden hallgató egyaránt meggyőződhetett, ép oly alaposan, *) Ily adat pl. az, mintha Bercsényi a trencsényi harczból temetvényi várába, s onnét a németek üldözése elül Lengyelországba menekült volna ; holott Temetvény akkor már rég lakatlan rom vala, s Bercsényi tudvalevőleg ama liarcz után még harmadfél évig működött mint fővezér a hazában, s csak 1710 végén ment Lengyelországba, és pedig nem Temetvény, hanem az ország másik végén fekvő Ungvár várából. S z e r k.