Századok – 1875

Thaly Kálmán: Balassa Bálint és újon fölfedezett versei 1

THAI-Y KÁLMÁNTÓL. 17 „Már ezután azért Ez egészségeért Sok jó kópia romol, Vitézek homlokán Szablya miátt gyakran Szerelmiért vér omol ; . Mert ez az a virág — Ki miátt b a r á t s á g Társak között felbomol !" Balassa e versét kibujdosása előtt csak épen néhány héttel, ú. m. 1589. aug. közepén írta, a »havasok aljában« vagyis a Kríván lábainál fekvő liptó-újvári — másként hradeki — uradalmában elvonultan élve, és nagy útjára készülve. A végstrópha ugyanis így hangzik: „Szcut-Lörincz-nap után Az ezerötszázban És az nyolczvankilenczben, Ilemete módjára Havasok aljába' Elvén, szerzek versekben, Arról, ki oly mint hölgy S kinek neve szép gyöngy A bölcs deáki nyelvben." Tehát a megénekelt hölgy neve M a r g a r é t a volt, — Balassának kibujdosása előtti u t ó 1 s ó imádottja. A következő 72-ik ének, melyben nyolcz szerelmes dalnokifjúnak r.íondja meg kedveseik nevét az erdei viszhang, — még későbben, Balassának már-már bujdosó útjára indúltában, augustus hó végén kelt, és ezen általában is, de költőnk élettörténetére nézve különösen érdekes befejezéssel bír : „Egy szegény zarándok Egymással vetekedtek, Régi barátotok K i t, a n a g y h a m i s s á g Éneklettc ezt nektek Es h a 1 á d a 11 a n s á g Kika m.agyar nyelven Föld szélére kergettek. Való versszerzésen Századok. 2