Századok – 1875

Thaly Kálmán: Balassa Bálint és újon fölfedezett versei 1

8 BALASSA ÉS FÖLFEDEZ liTT VERSEI kettő hía,*) az egyik egy virág-ének, az »Irgalmas Úr-Isten...« nótájára, kinek a kezdeti így volt : „Valljon meddig akarsz engem kesergetni..." az elveszett. Másik egy könyörgés, a P a 1 a t i c s **) nótájára, ki az Nyíri Bátliory István nál és U11 g 11 ó t nénál is (U n gn a d K r i s t ó f 11 é : az imént megénekelt Lossonczy A nn a) volt. így kezdetik el : „Láss hozzám ödvessígemnek Istene..".'' Ezek után már a kik következnek: azokat mind kiket házasságában, kiket a felesígitűl való elválása után szerzett; jobb részre a virág-énekeket inkább mind Júliárúl, mely nevére azért kereszteltető az szerelmesét, liogy a rígi poétákot ebbe is kövesse, kik közül Ovidius Corinnának. Joannes 2-dus Júliának, Murullus Naerának nevezte szeretűit.« Az e tájékozó jegyzetek után álló 34-ik számú ének igen nevezetes Balassa gyászrafordúlt élettörténetére, és pedig bekövetkezett bujdosása okának földerítésére nézve. E szerint ugyanis Balassa bujdosása nem számkivetés, hanem önkéntes elvonúlás, bolyongás, elrejtőzés volt az ismerős világ szemei elől, ama szégyen miatt, melyet fejére nejének Dobó Krisztinának kinyilatkozott »á 1 n okság a,« »h a miss á g a« hozott. S e szégyen fájó tudatát még fokozák a boldogtalan költő fölébredt lelkiismeretének furdalásai azért, hogy hozzá mindig bű régi szerelmesét, ő, nejéért, ezért az »álnokért« ok nélkül elhagyta volt, — most.tehát a hitvesének elhidegűlése, hűtlensége által fejére nehezült gyalázatot saját elkövetett vétke megérdemlett büntetésének, Isten méltó átkának érezé magán. Ez a fontos lélektani körülmény magyarázza meg költőnk ekkori borús kedélyállapotát, s rámutat ama sötét bűntudat és fájó ve*) Bizonyára ezekre való nézve ugrik át a gyűjtő a 30-ik számról mindjárt a 33-ikra. **) Rab-Palaties Györgynek a budai Csonkatoronyban 1570-ben szerzett éneke értetik. L. erről a Századok 1871. évi folyamának 34-ik lapját. — Palatics György neje Sere'dy Erzsébet vala.