Századok – 1874
Ipolyi Arnold: Beszterczebánya városa műveltségtörténeti vázlata - 671
704 BESZTEUCZEBÂNYA MÜVEETSÉGTÖRTÉNETE Rhédei a magyar La fiákkal megtámadja a várost, felgyújtja és kiprédálja, polgárait rabul, tanácsnokait tuszúl viszi, seregei az ellenállókat s futamú polgárait és seregeit lekonczolják. A tragikus eset mély hatással volt a városra. Ezentúl a párthadak egymásután szabadon vonúlhattak át rajta ki és be. Bethlen vezére Szécsi már nyílt kapukat talált. Mire Bethlen Gábor fejedelem a várost magyarországi egyik fő-székhelyéi! választja. Az 1619-ki bethleni beszterczebányai országgyűlésnek nevezetes jeleneteivel telve vannak a magyar történet legnevezetesebb lapjai : amint az izgatott gyűlések tartatnak. A királyi követek a gyűlésen megjelennek. A fejedelem az ország királvlyává proclamáltatik. Az ország főemberei Eszterházy Miklós és Pázmány Péter sat. erre proscribáltatnak. Hasonlón ismeretesek az 1620. országgyűlési események A város történeti feljegyzéseiből ekkor csak csekélyebb érdekű események felemlítése volna adható. így említtetik, hogy Bethlennek 1620. jun. 19. történt bevonulása alkalmával Turnerus Lőrincz, az evangélikus iskola Conrectora, ablakából szemlélve a menetet, agyonlővetett'). Alig egy-két évtized múltán ismét egy más felkelő seregnek nyílik meg a város kapúja, amint 1645. Rákóczi hadai élén vezére Bornemisza vonúl be. Majd megint itt készül az 1667-ki országos törvénykezés alatt Vesselényinek gyászos véget ért beszterczebányai összeesküvése. Melynek érdekes részletes története egyik episodját mai gyűlésünk alkalmára készíté el a következő felolvasásúl Pauler Gyula társunk, ama kor kitűnő monographusa. Majd Tököly felkelése következik már 1674-ben. Dallendin de Rohan a csapatok franczia vezére elől Kuchland német hadaival menekülvén, megkímélve lön ugyan ismét a város ekkor. De a hosszabban tartott zavarok közt, újra Géczy István és Zsigmond által megszállva a város, az egymás ellenében álló hadseregek között ismételve ostrom és prédának volt kitéve. A város népe ezen háborúságokban már erősen megfogyott. ’) Kirehenliiatorien 1595. kezdve kézirat a vár. levélt, a mondott 1620. évnél.
