Századok – 1874
Ipolyi Arnold: Beszterczebánya városa műveltségtörténeti vázlata - 671
680 BESZTERCZEBÂXYA MCyEI.TSÚGTÖRTÉXETE hetök, és kevésbbé tág liajózatát több oldalkápolna, még az emeleten is, felső csarnokaikkal pótolják. Ezekben a csúcsivezet mesterséges háló-és csillaggeriuczei is fenmaradtak még.Míg ellenben az egyház csúcsív-boltozata a múlt században alkalmazott újabb félkörívezettel átalakíttatott. Különösen dûs volt ékitményi ornamcntális részletekben és szobrászati müvekben. Ha a templomot kívülről körüljárjuk, egykori szobrászati remekeinek töredékeire, számos emberi s állati alakzatok torzóira akadunk még most is, azon sokszoros barbár púsztítások után is, melyeknek mindannyi nyomát magán viseli. A külső oldaltámokon, azoknak félig lerombolt, leszedett csúcsai és tagozatai daczára, ott találjuk még, mint már ritkán másutt hazánkban') azok ékítményeit, az úgynevezett bestiariusi, phisiologusi vagy allegóriái moralis értelmű emberi s állati szörny- és torz-alakzatok és csoportozatok érdekesebbnél érdekesebb töredékeit, melyek hü rajzaik vétele s kiadása mellett még tüzetesebb tárgyalást s megfejtés^ igényelnének s érdemelnek. A mennyire most kivehetők, úgy látszik, a hét fő bűn allegóriái ábrázolását képezik. Itt-ott észrevehető úgynevezett mondat-szalagaiknak (Spruchbänder) már csak félig-meddig látható feliratai is erre vonatkozhattak mondataikkal. Egyikén például olvasni vélem a következő német mondatot : Stuoss mich nicht? denn ich Stuoss dich sat. (ne taszíts engem, mert én is taszítalak téged) s valóban az egymást taszigáló, egymással küzdő szörny-alakok itt talán a kevélységet, irigységet jelelik. Valamint a többi más szörnyek a többi vétkeket : példáúl az egymással és szörnyekkel küzdő koronás alakok sat. A szoborábrák művészete az ekkori e nemű legjobb alakítások közé számítható, a mennyire e töredékek épebben fennmaradt részleteiből kivehető. Letörtek azonban ezen tárnokról már a párkanyzatok s azok díszes koronái, a hegyes toronykák, a karcsú fialák, melyek felettök egykor a magasabban kiálló szobrok mennyezetét képezték. Csak egy ily csinos alkotás maradt meg, mintegy hírmondóúl, az egyház keleti bemenete előcsarnokán kívülről, hol még a szép *) Lásd lp tlyi Kisebb munkái. Középkori építészét és szobrászat Magyarországon I. 46. 137.
